Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/3)

1987-09-24

................ ... 11 1 \------------------------------------------------­n-25-Az kérdés az,*hogy hogyan? Erről a társadalomban nap mint nap nagyon sok vita folyik. Vannak akik ennek orvén eljutnak odáig, hogy már akkor lehet érvényesíteni úgymond a legkülön­bözőbb érdekeket, ha lemond a munkásosztály a prioritásokról, a hatalmi prioritásokról és megosztja a hatalmat - a szélsősé­gesek úgy fogalmaznak, ha átadja a hatalmat. Hogyan tükröződ­het ez a politikai intézményrendszerben^ Nyilvánvalóan a párt vezetőszerepének a megkérdőjelezésében? V6 egy valamilyen hori­zontális struktúra létrejöttében. A horizontális struktúra - vannak olyan javaslatok - mondjuk a HMF égisze alatt alakul­hatna ki, amelyben egyenlő értékek vannak, érdekérvényesítési lehetőségek és az érdekek harcoljanak meg egymással, amelyik erősebb lesz az adott szitoációban, az jelentse a prioritást. Nincs szükség tehát semmiféle vezetőerőre. Ez nem más, mint sokféle hatalmi központ kiépülése és ha nagyon belegondolunk, történelmi ismereteinket elővesszük, akkor ez egy folyamatos, permanens harc a hatalomért. Mert olyan társadalom sehol nincs, nem is volt a történelemben, ahol a hatalom kérdése hossző időn keresztül kérdés maradt volna. A hatalomnak .el kell dőlnie,valamilyen irányban. Emögött megjelenik a vita a több pártrendszer lehetőségén is. Hogyan kell ezt érteni? A több pártrendszer a szocializmus nem elvi kérdés, hanem gyakorlati kérdés, Nagyon sok olyan szocialista ország van, ^ ahol több pártrendszeren keresztül épül a szocializmus. Cseh­szlovákia, Lengyelország, NDK, Kína, Bulgária. De nem több hatalmi központ. Mindenütt egy hatalmi központ van, mint ahogy a világon mindenütt, minden országban, minden államfor­mában egy hatalmi központ van. Ezért tehát hamis a polgári dualizmus koncepció, amely úgymond azt hirdeti, hogy csak akkor lehet egy társadalom demokratikus, ha több partrendszeren fejlődik és ezalatt értem, hogy több hatalmi központ érvénye­süljön egyszerre, mert egyetlen egy tőkés országban sincs több hatalmi központ. A pártok létezése nem a hatalom megosztását vagy a hatalomváltást jelenti, hanem a politikának egy hatalmi érvényesülésen belül a különböző politikai érdekek jelenlétét jelenti. Nézzük meg,a magyar viszonyokban miről van szó!? L--- ----«j

Next

/
Thumbnails
Contents