Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1983-03-24
r n 6 ezen belül az EGYT terve 12,5 $• 27 í^-kal csökken az élelmiszeriparé, s itt meghatározó ugyancsak a Növényolaj Gyár, amelyik elózó évi tókés exportjának csak mintegy 46 ^c—kát tervezi. Pontosan kétharmadára csökken az építőipari export a már ismert nyugati korlátozások miatt. A vállalati eredmények az összesítés szerint több mint 2 fS—kai csökkennek, de megközelítik az 5 milliárd Ft—ot. Itt feltűnő az egész élelmiszeripar, mintegy 40 ^-os tervezett eredménycsökkenése, amely elsősorban az áthúzódó termelési költségnövekedések miatt alakultak igy. A Sörgyár és a Konzervgyár tavalyi eredményének 53-54 f^kát, a Csokoládégyár 68 fT-kát tervezi. Kapacitás gondok az élelmiszeriparban vannak, ugyanis a söripar és a konzervipar létszámhiánnyal, mig a csokoládegyár felesleggel küszködik. Megkíséreljük ezen átmeneti gondok megoldását elősegíteni. Ugyancsak súlyos, mintegy 25 /» csökkenést tervez a könnyűipar, ahol egyedül a Köb. Textil tervez 29 /£-kal magasabb eredményt. Az előbbiekkkel és a szabályozó rendszer működésével kapcsolatos, hogy a képződő fejlesztési alapokból is 12 £ csökkenést terveznek, ugyanakkor az R alapokban 9,5 ^ növekedést. Feltehetően ebben a számításban a bérfejlesztést és az ezzel kapcsolatos elvonások fedezetét igyekeznek megtervezni. Az építőipari egységeiméi növekszik a fenntartási munkák aránya, mig az export munkák - főleg az NSZK-ban élő munkavállalási korlátozások miatt - nem biztatóak. A beruházások tekintetében szerénység a jellemző, elsősorban a pénzügyi források szűkössége miatt. Egy-egy helyen azért nagyobb lehetőség létrehozása indokolt lenne, igy pl* ® Phylaxiánál az állategészségügy biztonsága és a Lampartnál a vegyipari gépgyártás háttér biztosítása miatt. A K.Sörgyár rekonsturkció ütemességét akadályozza a vállalkozó ill. az import berendezések hiánya. Összességében ebben a tekintetben a vállalatok jól reagáltak a népgazdasági célokra. Bér- os keresletiejlesztési elképzelések A célkitűzések megfogalmazását körültekintő gazdaságossági számítások előzték meg. A vállalatok óvatosan bántak ezzel a feladattal, ill. a lehető-L------=j
