Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.15.a/3)

1980-01-07

Külgazdasági céljaink megfogalmazásakor a hangsúlyt a gaz---­daságos export fokozására helyeztük. Ezen a területen eredményeink minimálisak. A Rbl kitermelési mutatója 1977 és 1979 között átlag­ban 26,38 Ft-ról 25,78 Ft-ra változott. Ezen belül 27,5 Ft-ról 31, o Ft­­ra emelkedett a gépgyártásban, 34,2 Ft-ról 4o Ft-ra a, ruházati ipar­ban. A kerületi átlagot a gyógyszeripar alacsony, 19,14 Ft/Rbl-os kitermelési mutatója tette kedvezőbbé. A $ kitermelési mutató az elmúlt 3 évben kis mértékben ja­vult 4o,ll Ft-ról 38,91 Ft-ra. Ezen belül emelkedett az elektronikai ipar 51,9 Ft-ról 59,6 Ft-ra, a villamos berendezés 56,3 Ft-ról 6o,6 Ft-ra, a gépgyátás 43,1 Ft-ról 44,6 Ft-ra, valamelyest csökkent a gyógyszeriparnál 4o,2 Ft-ról 39,5 Ft-ra. A legjobb kerületi dollár kitermelési mutatóval az épitőanyagipar dolgozik /28,5 Ft/$/. A népgazdasági egyensúly javításának lényeges eleme az import anyqepkkal való takarékos gazdálkodás. A kerületi üzemek az V. ötéves terv első négy évében 499 m# tőkés import anyagot használtak fel, amely megfelel a középtávú terv időarányos részé­nek, ugyanakkor a tőés export terv teljesitesében lo %~kal el­maradtak. Ebből következik, hogy ha csak a közvetlen anyagot vesszük figye­lembe, a mérleg pozitívuma csupán 89,3 m$. Az épitőanyagipar 25m# -ral több közvetlen importot használt fel exportjához mérve. Egészen egyedi Phylaxia, mely 4 m$ exporttal szemben eddig lo3 m# import anyagot vásárolt. A tőkés import kiváltását nehezíti a hazai háttéripar szerkezete és fejlettsege, illetve a szociális ta integráció megoldatlan kérdései. A vállalati gazdálkodás egyik legfőbb mutatója a nyereség. A kerületi vállalatok az V. ötéves terv időszakára közel 3o %-os nyereség növekedéssel számoltak, mely 3o,5 milliárd Ft.-nak felel meg. Eddig 23 milliárd Ft-ot, tehát 75,4 %-ot realiáltak. Ez némi lemaradást mutat az időarányos teljesítéshez, de az árbevétel vál­tozásához is, melynek felszini oka a közgazdasági szabályozók mó­dosítása volt.- 3 -

Next

/
Thumbnails
Contents