Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1972-05-15
^ po _ Dr. Pongrácz Pál elvtárs : * Egy anyag tárgyalásáná$ eeüi az anyag tai'talma a lényeg és nem a módszer. Ennek az anyagnak az összeállítása újszerű volt. Szociológiai felméréssel próbáltak megközelíteni, Ez nem egy uj módszer, a jövőben sem mellőzhető. Ez azonban csak egyik módszer. A szociológiai felmérés mellett a csoportos beszélgetésekre a továbbiakban is szükség van. Egy ilyen felmérés sok formában teszi lehetővé, hogy a dolgozók a véleményüket kifejezzék, A harmadik módszer az önelemzés. Azt tapasztaltuk, hogy a pártszervezőtek által adott önértékelésben a vállalatok szebben festették le a helyzetet, mint a szociológiai felmérés, vagy a csoportos beszélgetés. Ez azt is jelentheti, hogy a pártszervezetok nem ismerik eléggé a dolgozók véleményét. Ezt a megállapítást alátámasztja az is, hogy a munka során elolvasta a pártszervezetek hangulatjelentését, mely nem fedi ténylegesen azt a helyzetet, amivel a munka során, illetve a felmérés alatt t a1álkoztunk. Ez a szocialista közgondolkodás olyan hatalmas terület, melyet nem lehet teljesen átfogni, csak tallózni lehetett. A vizsgálat sokrétűsége rengeteg anyagot hozott össze. A jelenlegi felmérés tulajdonképpen egy állapot megállapítása volt. Az elkövetkezendő időben ebből lehet levonni olyan kü*vetkőztetőseket, hogy milyen hatékonysággal tudjuk politikai munkánkat végezni. Általánosságban elmondhatjuk, hogy pozitív alapjában a szocialista közgondolkodás helyzete, nagyon lényegesnek tartjuk, különösen a mi kerületünkben, hogy az"ingázók"milyon aktivari szeretnének bekapcsolódni a politikai életbe. Ennek azért lenne jelentősége, mert konkrétan nemcsak a X.kerületnek a politikai arculatát lehetne alakítani, hanem a lakóhelyükét is. Fontos, hogy a munkásosztályon belül is differenciáljunk, A vizsgálat kimutatta, hogy a munkások körében akár a kvalifikáltság, akár az életkor tekintetében milyen sokrétűséggel találkozunk. A párttag fizikai dolgozók körében nem érvényesül az a színvonal, amit a dolgozók elvárnak tőlük. Nagyon rossz képet mutat az anyagi érdekeltség helyzete. Az emberek a politikai képzést nem tartják szükségesnek, mert nem érzik annak anyagi elismerését. Ez a bérezési politikánk hiáitpsságára hivja fel a figyelmet. A vezetők megítélése sokkal negatívabb, mint hittük volna. Az üzemi demokráciával lényegesen többet kellene foglalkozni, ■ mint eddig. Nagyon sok a formalitás ebben a kérdésben. Az az érzése, hogy üzemi demokrácia alatt mást ei*tőnek a vezetők és mást a dolgozók. Helyes lenne oktatáson bellii ezzel a ^érdessel f o glalkozni. E munka eredményeképpen azt a tanulságot kell leszűrni, hogy sokkal aktívabban kell a politikai műimét vegezm es cl *>-ell érni, hogy a közvéleményt mi alakítsuk os irányítsuk. L--------.J
