Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1966-02-03
r nr * * # Ha érvényesül az az elgondolás, hogy a vállalatok az éves és többéves tervüket mint saját mm lkaprogramjukat maguk^ készítik el a megrendelők maximális igényeinek kielégítését és a legjövedelmezőbb gazdálkodást mint fő szempontokat betartva, nem helyes, hogy a nemzeti bank vizsgálatai büntető kamatokat Írnak elő a rendelésnélküli gyártás esetén. Helyeslem azt a javaslatot, miszerint a vállalatok a jövődelem növelése esetén elsősorban nagyobb nyereségrészesedést biztosíthatnak dolgozóinak# a tartós megalapozott jövedelemből megfelelő korlátok között a béreket is emelhetik. Ez viszont két dondolatot vet fel bennem; nem volna-e helyes és indokolt a nyereségrészesedés körébe s annak nagyobb ösztönző hatása végett a prémiumot, a jutalmakat és egyéb forrásokat•is bevonni, ugyanakkor megnézni azt a lehetőséget, hogy a nyereség differenciáltan esetleg egy éven belül többször is kifizetésre kerülhessen. Bár a bérek emelésével utal bizonyos me^kötöttségre, mé~ ! gis fennáll annak a veszélye, hogy miután Magyarországon általában a munkaerő hiány a jellemző és az uj mechanizmusban a kereseti arányok jelentősen eltolódhatnak,^az átmenetileg gyengébben dolgozó vállalatok a munkaerő elvándodása következtében teljesen tönkremehetnek. Véleményem szerint nagy gondot kell fordítani a műszaki fejlesztés összehangolására. Jelenleg sok nagyértékü végterméket előállító vállalat azért kerül nehéz helyzetbe vagy nem tud megfelelő színvonalat tartani, mert termé^ kéhez apróbb értékű alkatrészek, tartozékok fejlesziése nincs biztosítva. Különösen vonatkozik ez azokra az esetekre, amikor ezeknek az alkatrészeknek a gyártása nem a végterméket előállító iparág körébe tartozik, pl. gumiipar, műanyagipar,^ stb. és ahol azok gyártása történik, ott esetleg a*szó anforgó apróbb alkatrészek, lebecsült és jelentéktelen gyártást képeznek, viszont jnásutt nagyértékü végtermékek kibácsátását vagy megfelelő szinten való tartását veszélyeztetik. Meglátásom szerint önálló kutatóintézeteknek csak olyan esetekben lenne létjogosultsága, amikor a kutatás eredményeit népgazdaságon belül több vállalat hasznosíthatja. Az olyan kutatásokat, amelyek egy, esetleg két vállalaton belül kerülnek felhasználásra, minden esetben a vállalat hatáskörébe kellene utalni. E tény viszont felveti a további profilrendezés s esetleg további kisebb vállalatok helyes profil-szerinti összevonását is. I-------í---I V" 1 " 1 ' 111 1 \
