Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1962-04-17
f— “I- 3 -A Központi Bizottság ezen az ülésen értékelte a megtett utat és megjelölte a további feladatokat. A meg tett útról a következőkben tájékoztatom az elvtársakat. Kádár elvtárs felszólalásában ismertette, hogy 1956 nov.4-től 193Ő* secemherig egy fe.ilődési szakaszt lezártunk. Ebben az időszakban munkánkra jellemző, hogy a párt, a marxizmus-leninizmus elméletének alapjan dolgozott. Fő cél: a szocializmus, majd a kommunizmus felépítése, azonban a konkrét feladatok megoldása az élet reális helyzetéből indult ki. A konkrét feladatok csak megalapozott területen lehet végreha.itani. 1956 után fő kérdés a hatalom megszilárdítása volt, ekkor nem lehetett még az agrárpolitikát rendezni. Meg kell mondani, hogy az 1956-os ellenforradalom ideje alatt a parasztság igen becsületesen helytállt. Elsősorban a felbomlott munkás-paraszt szövetséget kellett helyreállítani, amit nagymértékben sikerült is biztosítani. Megszilárdult a parasztsággal való kapcsolat, a bizalom a párt a munkásosztály felé. Ennek alapja volt a begyűjtési rendszer eltörlése, mivel a parasz ság nem volt érdé^ kelt a termelés növelésében. A parasztság a földet a munkásosztálytól kapta, a földosztás szorosan összekapcsolódik pártun£ szerepével, amelynek jelentősége pontosan az ellenforradalom alatt mutatkozott meg, a hatalom megvédése érdekében. Kádár elvtárs kihangsúlyozta beszédében - itt a francia parasztságra gondolt - hogy a francia testvérpárt sokkal nehezebb helyzetben van mint mi, mert ott a parasztság a burszoáziától kapta a földet, mig nálunk a parasztság 1945-ben a munkásosztálytól ‘ kapta.1956-ban, hogy a munkásosztály kellő csapást tudott mérni az ellenforradalomra, abban nagyrészt volt a parasztságnak is. A hatalom megtartása csak fegyverrel lehetetlen, feltétlen szükség van a tömegek támogatására is. Gondoljunk csak arra - mondotta Kádár elvtárs - mi lett volna abban az esetben ha a pa*. raszteác: nem a munkásosztály tartaléka lett volna, hane, a burzsoáziáé, sokkal nehezebb lett volna a helyzetünk. Az eredmények és a fejlődés igazolta legjobban az ellentmondásokat, A munkásosztály hatalmának megszilárdítása közben a parasztság élete is megjavult, fejlődött. A parasztság kis gazdaságát megfelelően felszerelte és nem azon voltak nyilván, hogy belépjenek a twrmelőszövetkezetbe. Természetes, hogy ez az időszak a termelőszövetkezetek fejlődését gátolta. A fejlődés folyamán szó volt arról is nem egy esetben, hogyan lehet ilyen körülmények között szocializmust épiteni. Ilyen nehéz körülmények között kellett megteremteni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikai feltételeit, amelyek 1958-ban jelentkeztek. 1957-óta a muhkáshatalom sokkal erősebb lett, mely a mezőgazdaságban is jelentősen megmutatkozott. 1958-ban a politikai helyzet teljes egészében megszilárdult és igy számottevő változás jöhetett létre. A rend az élet minden területén helyreállt, megszilárdult a munkás-paraszt szövetség, egészségesen fejlődött a párt és a tömegek közötti kapcsolat. , Egészséges, fejlődés mutatkozott a parasztság soraiban is. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy helyes volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A Központi Bizottság a marxizmus-leninizmus vonalát követve hajtotta végre a mezőgazdaság átszervezését. Ebben a munkában találkoztunk helytelen, szektás, dogmatikus nézetekkel is, amelyek hátráltatták a munkát. Olyan kijelentések hangzottak el, hogy L —- -_J
