Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1962-02-28
r i maszek a kérdések úgyszólván minden beszélgetésen elhangzottak -emlékezetből idéztek Kádár elvtárs győri,beepeli stb, beszédeinek ide vonatkozó részeti. Elmondták: 1958- hoz viszonyítva javult a m'unkások viszonya más _ rétegekhez* Pl* a Fémtömegcikk Müvekben mondották: "..»•> közöttük és az értelmiségiek között gyáron belül kialakult viszony, jónak mondható. A termelést közvetlen irányító műszakiakkal a kapcsolat jó-, azok kikérik a munkások véleményét "*..»a Zománcipari Müvekben : a fizikai és értelmiségi dolgozók,között a vállalaton belül az összhang meg van, kapcsolatuk egészséges«*,«» " ^ A Kőbányai Porcelángyárban általában jó. a kapcsolat az értelmiségiekkel* »».♦.." t Legjobb a javulás a műszaki értelmiségiekhez fűződő viszonyukban* ^okat jávuli a pedagóguso'kkal a Tcapcsolatuk, amihez hozzájárul a gyerbiékek tánuXasanak figyelemmel kisérésé, sajat oktatásuk /:dol— gozók iskolája \/ s a politechnikai oktatás, ami az üzémekben tör— ténik, s ahol a tanár is részt vesz. Az orvosok, közül a korházi orvosokkal javult q kapcsolat, az üzemi, körzeti orvosokkal, rendelőintézeti egészségügy^dolgozókkal alig bizonyítható a javulás* Ennek fő oka az orvosi etika megsértése, a nem megfelelő bánásmód a betegekkel* Feltűnően sok p'anasz hangzott el a rendelőintézetek munkája el- - ■■ len* Ezek között több jogos, de vélt sérelmet is találunk, mivel az orvosok hatáskörét rendeletek szabályozzák* Kisiparosokról, kiskereskedőkről úgy nyilatkoztak: elismerik,hogy szükség van rájuk, de kifogásolták magas jövedelmüket, a munká - sokéhoz viszonyítva. • A munkásosztály más rétegekhez- fűződő kapcsolatának javítását nehezíti, hogy befolyásolják különböző káros nézőtök, mik a munkáé,ok /-n között találhatók. Pl. : türelmetlen, lebecsülő hangok. «Könnyű nekik az iréasztal mellett Vagy, "már megint egy 16e.' s._"stb. _ Más oldalról érvényesül a nem munkásrétegek részéről kispolgári,• liberális hatás is, ami a munkások lebecsülésében, _ a .v el ük ^ való bánásmódban nyilvánul meg. Pl*: gorombaság, gondjaik iránti kö — aömbösség és meg nem értés, protekció,.bürokrácia, stb. Ezekre számos példát mondtak el: újítások elbírálása*, siker akkor, ha. társulnak, legjobb eset, ha - elfogadják a javaslatot, de maradjaiinden a régiben. Pl. a Fémtömegcikk Müveknél egy öntó ezt igy fogalmazta meg: a munkásosztály helyzetével foglalkozó párthatá-: rozat ió, az viszont nem jó, hogy nálunk az öntődében nincseneksz^dnvizos palackok és amikor oz*b elmondjak^ az válasz rá^ hogy nincs pénz. " "Ugyanitt egy nyugdíjas munkás mondta; nem egyez - tethető össze a párt politikájával az sem, hogy egy idős dolgozót, aki 1.95P- óta dolgozott a vállalatnál, hirtelen nyugdijáztatták. Kérte,' hogy még egy évig dolgozhasson, majd amikor ezt elutasították azt kérte, hogy három hónapig, amig tüzelő levonása le nem telik, addig maradhasson. A válasz az volt, hogy még akkor sem, ha bírósághoz fordul. " A munkásosztály parasztsághoz fűződő viszonya 1958- hoz mérten i javult. Az öntudatosabb munkások észrevételeiket aggódva mondtak el, érezve felelősségüket a l'SZ-ek iránt. L--------—------_J f ' M ' ■■ I ' -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
