Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1960-03-04
I .............. 1 —1— -------------------------------------------------------------------s r . n hogy nem is szükséges meggyőzni a parasztságot., hanem egyszerűen rendeletet kell hozni, hogy kötelesek belépni a TSz-be. Ez meglehetősen nehez feladatot Jelent a pártszervezetek tevékenységében. Ahogyan szélesedett és erősödött a mozgalom, ugyanúgy megváltozva kerültek a hirek felszínre. Most már olyan híresztelésekbe kezdtek, hogy a TSz. vagyonát az elnök elsikkasztotta és a kenyérrevalót sem hagyta meg a tagoknak. A múlt véhez viszonyítva minél szélesebb tömegek érzik ennek Jelentőségét és fontosságát. Pelismerik már a munkások is a mezőgazdaság fejlődésének perspektíváját. Vita folyik azonban ma még különböző köPdosokpol, molyok közül néiiány lo^fonbo— sabbat szeretnem ismer betni. Több oldalról felmerült, hogy miért veszik fel a kulakokat a szövetkezetekbe. Ez itt a kerületben merült fel. A kulakok felvételét a Partba a k.B. a falura bizza és ez a partszervezetek irányítása mellett történik. Felmerült olyan kérdés is, nogy hogyan lehet az, hogy a termelő szövetkezeti parasztokat egyszerre veszik fel a Pártba tagnak. Megmagyaráztuk, hogy ez a kérdés másképpen néz ki vidéken, mint a fővárosban, sőt kisebb és középüzemekben egyaránt. Ezt a határozatot azért hozták, hogy legyen a Toz—tagság között olyan is, aki látja mezőgazdasági fejlődésünk perspektíváját. Volt és sajnos ma is van olyan nézet, hogy el kell távolítani a gyárból azokat a dolgozókat, akiknek otthon földiük van. es ugyanígy kell eljárni a kétlakiakkal. Hibás nézetek vannak arra vonatkozólag, hogy kiket lehet kótlakinak nevezni. Sokan a kisháztaji gazdasággal rendelkezőket is kétlakinak tekintik.Ágitációs es propaganda; munkánkban a legfontosabb teendő, hogy ismertessük a dolgozókkal a Kongresszus legfontosabb határozatait és a szervezés / szükségességét, valamint azt a tényt, hogy ez további fejlődésünk egyik kulcskérdése, amely nélkül népgazdaságunk további erősítése nem lehetséges. 1959* &ug. közepe táján volt szó a Partbizottságnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos kerületi feladatairól. Milyen_határozatok születtek ezen a pártbizottsági ülésen. Azt hiszem mielőtt; rátérek a konkrét patronálási munkára, helyes ha előbb előzményeket ismertetek. A Pártbizottság olyan határozatot hozott, ■ /~s hogy a fo súlyt továbbra is a politikai munka megerősítésére kell irányitani.Erősíteni kell a munkát a zirci Járást patronáló üzemekben, ahol el voltak maradva. A Mezőgazdasági Bizottság tevékenységet elsősorban arra felé irányította, hogy először meghívta a zircieket, velük együtt az üzemeket is, és megtanácskoztűk a legközvetlenebb teendőket. Ezen az értekezleten és ennek előtte is ^a8’y°r. erősen kihangsúlyoztuk, de ezen a gyűlésén ismételten alá— huztuk, hogy Jó módszer volna az, hogyha patronáló üzemeink rövidebb-hosszabb időre pártmunkásokat küldenénk le, akik megismernék a termelő szövetkezetek vezetőit és azokat a legfontosabb embereket, akiknek szavuk van a községben, vagy a termelő szövetkezetben, nzek közül azokra felhívnánk a Járási Pártbizottság figyelmét, akiket megismerve tagjelöltnek, vagy párttagnak Javasolnánk. A Járási elvtársakkal együtt közös megállapodás alapján szintén megállapodtunk a tennivalókban. Mik voltak ezek? Elsősorban felhívtuk^a figyelmét, hogy a betakarítási munkák sürgős elvegzesere irányítsák a figyelmet és az őszi vetések elvégzéséről volt szó ezeken az értekezleteken. Felhívtuk a patronáló' üzemek vezetőit arra, hogy mar akkor készüljenek fel, adjanak segítséget a termelő szövetkezeteknek a zárszámadásra való felkészülésre. A teli hónapokat próbáljuk arra felhasználni, hogy politikai előadásokat, természettudományi, kulturális előadásokat tartsunk segítsük ezzel a pártszervezet politikai tevékenységét. Hogyan is állunk a Központi Bizottság okt. 22.-i határozatának végrehajtásával? L-----------------------
