Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1959-02-03
rI -12- dúí34 ' nincs megfelelő hatása, a vezetőségnek pedig nincs elpg ieleje, hogv. idejük többségét esen a területen töltsék. Ezortkivulio akarfek párttagokat bevinni. A tömegszervezeteknek nagyobb segítséget kellene nyújtani a pártszervezeteknek, hogy ez a munka megjavuljon. , Minden pártszervezetben tapasztalható egy olyan törekvés,hogy a régi párttagokat visszahozzák. A dolgozók között közismert, hogy pártfunkción kivül minden más vezető állást be lehet tölteni pár tonki vülinek is, es a partvezető se gélt szerint sokan e— zárt nem lépnek be a partba. Ezeket ha nem is tartjak karrieristáknak, mégis úgy beszélnek róluk, hogy nem érdemlik meg a beosztásukat. Vannak, akik szégyellik, hogy eddig meg nem lép- 1 tek be, félnek, hogy ennek okát a taggyűlésén megkérdezik tőlük. . 1-2 helyen lehnagzik olyan megjegyzés, hogy miért nem jöttek az ellenforradalom után. Felvetődik egyesek részéről, hogv 1945-től volt párttag, most már nem lesz tagjelölt. |A volt MDP tagokról az az álláspont, hogy jól tudnak segiteni és a választások során fel is használták a tudásukat. Általános tapasztalat, hogy a tagság - azonkívül, hogy taggyűlésen megdicséri, vagy kritikát mond felette - nem foglalkoznak a tagjelöltekkel.! Előfordul az is, hogy a pártvezetőség megsérti a Szervezeti Szabályzatot. Pl.a Finommechanikában ha olyan ember kéri a felvételét, akit nem találnak jónak, nem adnak neki belépési nyilatkozatot, más esetben lebeszélik a tagságról, mert úgy gondolják, ha taggyűlés elé kerül, nem tudják eléggé megmagyarázni, hogy miért nem javasoltak. Véleményünk szerint ezt a gyakorlatot feltétlenül meg kell változtatni és biztosítani kell, hogy egy tagjelölt felvételi kérelem se álljon meg a pártvezetőségnél, egyedül a taggyűlés dönthet. Megállapíthatjuk, hogy a tagjelöltek nem kapnak megfelelő nevelést. beosztják őket oktatásra, igyekeznek partmogbizatást adni, de nem ellenőrzik annak végrehajtását. Sokszor nagyobb ir-x gényekkel lépnek fel a tagjelöltek felé, mint a tagsággal szemben. A tömegszervezetek munkája a tagjelölt neveles területén nem kielégítő. Az a gyakorlat, hogy miután jelentkezik valaki tagjelöltnek, elküldik valamelyik tömegszervezetbe társadalmi munkát végezni, ahelyett, hogy ez megfordítva lenne. Még mindig nagyon rifika, hogy a KISz ajánl valakit, a szakszerí . vezet viszont azt lehet mondani, hogy egyáltalán nem. A társadalmi munka területén vannak durva hibák. Az Ekában pl. az üb. helyiség felmosását szabták ki az egyik dolgozónak társadalmi munkaként. ,• Az 1958-ban felvett tagjelöltekből csak egyharmadat vettek fel tagnak. A taggá minősítés, de a tagjelöltséghez szükséges iratok is hónapokig elfekszenek a pártirodán. Ez főleg abbéig származik, hogv a teljes információ beszerzése előtt viszik taggyűlés elé," el is fogadják, de nem tudják továbbítani a kerület felé, mert nincsenek információk. A kerületi PTO_a korábbi elmaradást már nagyjából felszámolta, a jelenlegi elmaradás a pártszervezeteken múlik. Bár elmondhatjuk, hogy a tömegkapcsolat javult, ennek ellenére a tagjelöltekkel kapcsolatban tapasztalható egy tfe álmatlanság. Gakran előfordul, hogy olyan dolgozó jelentekzik, aki az el' lenforradalom alatt tett valamilyen kijelentést, de azóta már megbánta és a pártvezetőség bizalmatlanul fogadja, nem tudja megbocsátani a nem stilyos kijelentést. Elvétve lehet találkoz-L-----------*----- _J 1—— ■ -----------' 1 ' \------------------------------------------------------------------------------_____
