Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.15.a/1)

1989-03-18

r “i- 4 3 Egyébként az egypártrendszer sem történelmileg alakult ki, hanem Sztálini önkényre, de a többpártrendszer sem történelmi tapaszta­latok révén. A hatalommegosztás elve, mint a demokrácia pillére, alkotmányjogi fogalom, ott szükség is van rá, a politikai harc­ban azonban nem biztos, hogy mindig ezt kell követni. A párt hosszú évtizedekig intézményként működött, nem a tagságá­val, hanem az apparátusával folytatott párbeszédet. Az apparátus nézetei helyettesítették a különböző álláspontokat, ideje fel­hagyni ezzel. A reformerők az MSZMP-n belül évtizedek alatt úgy fejlődtek ki, hogy folyamatos, bár látens kritikai állásponton voltak. Most miért ne lehetne ezt nyíltan folytatni? Operatív kér­désekben dönthet egy személy, sőt, döntsön, taktikai kérdésekben testület, e1vi-stratégiai kérdésekben azonban a kongresszus, vagy testületi előterjesztésre az egész tagság. Ha nem fogjuk tisztáz­ni, mit akar a többség, és mekkora a kisebbség, akkor mindig má­sok fognak dönteni helyettünk. Egyébként- általában ma szűkül a demokrácia, vagy legalábbis tendencia van rá. Szűk technokrata csoportok kinyilatkoztatásait kell elfogadni, amibe a laikusok lassan már bele sem szólhatnak, és meg van már rá a demagógia is: történelmi konzekvenciákat nem lehet népszavazással, vagy többségi elven levonni. És itt térnék rá a sokunkat foglalkoztató, az 1956-os események körüli vita kérdésére is. Véleményem szerint ez nem volt, és nem is Pozsgay-ügy. Pozsgay et. szereplése bizonyos értelemben még pozitív is volt, állásfoglalásra késztetett a platformszabadság kérdésében, felrázott, aktivizálta a KB-t is, a tagságot is, még­ha az adott kérdésben személy szerint nem is értek egyet vele. De egészséges, jó értelemben vett ellenzék a párton belül legyen inkább, ne kívül. A baj szerintem az ügyben nem a pártfegyelem, a korrektség körül van, nem is ott, hogy megosztja-e a történel­mi igazságtétel a nemzetet, hanem ott, hogy mennyiben tudományos, és mennyiben demokratikus előzetesen levonni a következtetéseket és azokat publikálni, miközben nem közzétenni a tényeket. L----- - —_j T....... ' > " ■ ------------------------------------------------------------------------T----------------------■ m ^

Next

/
Thumbnails
Contents