Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1989-03-18
r n- lol -az egyik a nyíltság, és a legteljesebb nyilvánosság, mert enélkül nevetséges a párton belüli demokráciáról beszélni. Minden pártvezetőnek a legteljesebben a tömegek által kell ellenőrzöttnek lenni . A második feltétel az összes funkciók választás útján való betöltése . Ezek a feltételek akkor nem voltak teljesíthetők. Fel kell tenni a kérdést, hogy meddig jutottunk ezekben el ma a Lenin által rögzített két feltételben. A felülről vezérelt társadalmakban - mint amilyen a mienk is: a kontroll nélküliség veszélye igen nagyra nő. Megjelenik az alá és fölérendeltségnek egy olyan hierarchiája és egy olyan tömény igazodás a teljes hatalmi apparátusban, amely csaknem lehetetlenné teszi a demokratizmust. Az igazán nagy gond az, hogy ez a gyakorlat a pártban nyert talán leginkáhb teret. Ezzel magyarázom én azt a játékot, ami a hatalommal folyik. Az 1988. májusi pártértekezlet határozatában az áll, hogy a demokratikus centralizmus kettőséből most a demokratizmusra tesszük a hangsúlyt, feltételezve, hogy igen gyorsan bomlanak a korábbi falak, de nem eléggé gyorsan. A párttagok bevonása a döntéselőkészítésbe azóta sem valósult meg. A párttagok feje felett történnek a döntések. A párttagok, az alapszervezeti vezetőségek zavarodottak, nem értik a körülöttük zajló dolgokat - de ugyanaz tapasztalható a be nem avatott partvezetők körében is, legfeljebb ők rejtélyesen mosolyognak és úgy tesznek, mintha eligazodnának a dolgokban. De az igazság az, hogy még őket sem vonják be a döntéselőkészületekbe, nem tájékoztatják őket, természetesnek tartják, hogy ők mindent tudnak. Ennek a pártbéli népi játéknak a legnagyobb vesztese a párttagság. Számomra az lenne a rejtélyes, ha a párttagság most mindent értene és mindenen eligazodna. Dobrosi György, a Tiszafüredi PB titkára azt írta a márciusi Pártélet 69. oldalán, hogy bár számos kísérlet történt eddig a politikai intézményrendszer korszerűsítésére, az elért változások az alapvető minőséget még nem érintették, sőt, ebben az átmeneti időszakban a helyzet még romlott is. L “
