Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1985-02-23
r i J EG YZ ET Az általános iskolai tanulók száma tíz év óta folyamatosan növekszik. .Magas a munkássziilők gyermekeinek aránya (74%). Komoly erőfeszítésekkel értük el, hogy a diákok a tankötelezettségi koron belül végezzék el az általános iskolát. A tanulóknak csupán 0,5%-a nem tesz eleget a követelményeknek. A hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása érdekében bővült a szakköri munka, a továbbtanulást előkészítő tanfolyamok, és az önművelődési igényt felkeltő programok száma. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatásában a kezdeti eredményeket tovább kell fejleszteni. Sikeres törekvéseink ellenére növekszik a veszélyeztetett tanulók aránya. A velük való törődés során a pedagógusok a szülői munkaközösségekkel közösen megkísérlik a családi környezet befolyásolását. Az eredmény még nem kielégítő. A fővárosban először Kőbányán 1984-ben megalakult és még egyedülálló családvédelmi tanács jelentős segítséget adhat e munkában. Az általános iskolát végzettek 95%-a továbbtanul. A továbbtanulási lehetőséget jelzi az is, hogy a gyerekek több mint fele választhatja a középiskolát. A középfokéi oktatás kerületi feltételeit - kétségtelen javulásuk mellett - t tovább kell fejleszteni. A népgazdasági igények az általános iskolákból felfutó demográfiai hullám a középfokú képzettség általánossá tételének igénye szükségessé tette a gimnáziumi férőhelyek nagyarányú és hosszú távú növelését, a szakmunkásképzés bővítését. A közoktatás minden területét a tartalmi megújulás jellemzi. A bevezetett új tantervek mindenütt magasabb követelményeket támasztottak a pedagógusokkal szemben, akik ennek nagyobb részt meg is feleltek. Az 1984/85-ös tanévben szívós és tudatos munka eredményeként örvendetesen 11%-ról 8%ra csökkent a képesítésnélküliek száma. A pedagógusok száma és képzettsége az elmúlt időszakban a főváros más kerületeihez viszonyítva kedvezően alakult. Az oktató-nevelő munka színvonala fejlődött. Az ötnapos tanítási hétre való áttérés és az oktatással szemben megnövekedett követelmények néhol háttérbe szorították a nevelőmunkát. A tanulóifjúság a világnézeti-politikai nevelés eredményeként elsajátítja a dialektikus és történelmi materializmus fogalomrendszerét, a hazafiság és az internacionalizmus elméleti és gyakorlati kérdéseit. Az órakeretek sokszor nem teszik lehetővé az ismeretek szintjén túl a meggyőzés kialakulását. Az úttörő és KISZ-szervezet pozitív hatást gyakorol az ifjúság politikai fejlődésére. A tanulóifjúság többsége tetteivel is vállalja társadalmi rendszerünket. A tanulásban a folyamatosan szervezett, ipari üzemekben végzett fizi kai munkákban, a társadalmi munkaakciókban, a békedemonstrációkon való részvétellel példamutatóan helytáll. A politikai munkában megnövekedett az iskolai párt- és KISZ-szervezetek szerepe. A még szervezettebb és magasabb színvonalú politikai irányító, koordináló és ellenőrző munka végzéséhez létrehoztuk a kerületi szintű pedagógus pártbizottságot. Az oktató-nevelő munka eredményességét az iskolát körülvevő, a hozzát kapcsolódó társadalmi környezet tudatos támogatása segítette. A tartalmi együttműködésen túl erőteljesen megmutatkozott ez az „Egy üzem - egy gyermekintézmény” mozgalom eredményeiben. Üzemeink többsége - a kedvezőtlenebbé váló gazdasági körülmények ellenére - aktívan segítik a vele kapcsolatban lévő oktatási intézményt. Megállapítható, hogy a nehezebb feltételek és a permanens feladatok ellenére az oktatási intézmények fő feladatukat, a tanulóifjúság általános és szakmai műveltségének megalapozását, a nevelés és a képzés hatékonyságának növelését egyre eredményesebben hajtják végre. Az elmúlt években is jelentőségének megfelelően foglalkoztunk az 1974- es közművelődési határozat feladatainak végrehajtásával. A kerületi pártbizott-28 r~---------- i -------------------* ^ L. m
