Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1985-02-23
; » 1 11 1 > ■ 1 " ( ■ * ■— ------r ^ JÉG YZ ET kerületi tanfolyamainak rendszere. A kerületi továbbképző tanfolyamok iend szerének kialakítása az általános tagozaton folyó oktató-nevelő mun <a minőse gének szinten tartása mellett ment végbe. A káderképzés minden szintjén erősödött a pedagógiai - módszertani szempon tok jelentősége. A tananyag megismertetéséhez, megértetéséhez, elmélyítéséhez a tanárok a korábbinál nagyobb arányban vették igénybe a hallgatok álta ' is kedvelt technikai eszközöket. A káderképzésben részt vevő oktatók tantál - gyukat magas színvonalon ismerik, pedagógiailag jól felkészültek, rendszeres < továbbképzésükről gondoskodtak, az oktatói feladatokon kívül más területeken is aktív résztvevői a páítéletnek. A káderképző iskolák munkájának eredményeként a hallgatók megismerték a marxizmus-leninizmus eszmerendszerét, az MSZMP törekvéseit, programját, az MSZMP XII. kongresszusa célkitűzéseit, az időszerű kérdésekkel < foglalkozó párthatározatokat. Közelebb kerültek a budapesti es a kőbányai i pártmozgalomhoz, eszmei segítséget kaptak a közéletben való részvételhez. i A hallgatók döntő többsége a kerület társadalmi-, politikai-, gazdasági életének 1 1 vezető posztjain hasznosítja tudását. A továbbképző tanfolyamok tartalmi választékának bővülése biztosította a.gyakorlati igényekhez való jobb alkalmaz; 1 kodást, a korábban szerzett politikai ismeretek felfrissítését. A rétegigények 1 kielégítése lehetővé tette a propagandisták színvonalasabb felkészítését, segí- 1 tette a pártmunka egyes területeinek fejlődését. Tapasztalható, hogy a tan( folyamok elvégzése után a hallgatók érzékenyebbé válnak a politikai kérdések iránt, 1 növekszik aktivitásuk. ' A kerületi pártbizottság arra törekedett, hogy az agitációs és tömegpolitikai munka az eddigieknél is jobban a pártmunka szerves részévé váljon. Jövőbeni 1 teendő, hogy a testületek az átfogó feladatok meghatározása során jelöljék ’ meg az agitáció tartalmi, módszertani feladatait is. Az agitáció tartalmi fejlesz( tése fontos elemének tekintettük, hogy a párttagok jobban ismertessék meg ’ környezetükkel az egyén és a társadalom közös érdekeit. 1 Nagy gondot fordítottunk a szóbeli és írásos agitációs eszközök alkalma* zásának összehangolására. Csökkent az agitáció reszort jellege a pártszervezetek r munkájában, szélesedett az agitációs tevékenységet végző párttagok köre, de a 1 „minden párttag agitáljon” alapelv megvalósulásáért még sokat kell tenni az ideológiai nevelés, a párttagok megbízásánál, az egyes feladatokra való felké^ szítésénél. ’ A korábbinál mélyebben foglalkoztunk a várospolitikai agitációval is. En- 0 nek keretében gondot fordítottunk a népgazdaság helyzete és a kerületfej lesz- H tés anyagi lehetőségei közötti összefüggés bemutatására, a VI. ötéves terv *' kerületfejlesztési célkitűzéseinek ismertetésére és elfogadtatására. Az eredőié* nyék azt mutatják, hogy a kerület dolgozóiban, lakosságában erősödött a várospolitika komplex szemlélete: széles körű összefogással segítették a terv- 1 feladatok megvalósulását. ' í 0 Alapvető céljaink elérése érdekében erősítettük a gazdaságpolitikai, tér- 0 melési agitációt. Lassan haladtunk előre abban, hogy a gazdaságpolitikai hatáv * rozatok részeként kerüljenek meghatározásra az adott témához tartozó, a ki- “ a bontakozást segítő helyi agitációs feladatok is. ^ Politikai nevelőmunkánk hozzájárult a célok megoldását segítő szemlélet, 0 a cselekvés, a szocialista elkötelezettség erősítéséhez. A történelmi évfordidókró való megemlékezések tartalmukban, érzelmekre való hatásukban egyaránt fej- ** lődtek, hozzájárultak pártunk történelmi útjának, harcainak alaposabb meg- * ismeréséhez, összekötve ezeket a soronlévő feladatokkal. Ünnepségek, kiállítások, vetélkedők, tárlatlátogatások segítették a szemléletformálást. A programok, az 1 előadások szervezésekor a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottunk az egyes rétegek érdeklődésére, műveltségére, tapasztalataira, különös tekintettel az e ifjúságra. n 26 í r-) , '? ‘ MF
