Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1985-02-23
I O" ' ■ ■ 1 ■■ } ■ ' 1 (-’---- m ^r "■ JÉGYZET szeripari szakmákban. Ebben a hiányban az elvándorláson kívül a szakmuntfij káakepzés mennyiségi és minőségi problémái is közrejátszana . ^ ^jj A mérséklődő munkaerő-kínálatból adódóan a vállalati magatartásban megkülönböztetett jelentőségűek a munkaerőt megtartó helyi kezdeményezések. Teret nyertek a munkaerő megtartását és kiváltását eredményező gyártáspr fejlesztési-szervezési megoldások, valamint a realitásokkal tudatosan számoló létszámgazdálkodás. ... dét A teljesítménybérben dolgozók aránya növekedett. 1980-ban a fizikai ^ dolgozók 47%-a, 1984-ben 53,6%-a dolgozott munkanormák alapján. Tapaszde] talható, hogy esetenként és helyenként a munkanormák nem támasztanak megfelelő teljesítménykövetelményt. A kerületi iparban, építőiparban a fizikai dolgozok átlagkeresete 1980-tól 29,7%-kai, a nem fizikaiaké 28%-kal emelkedett. A dolgozók átlagkeresete a ^ kerületi átlagot meghaladó mértékben nőtt a vegyiparban, az élelmiszeripar- j a | bán, az építő- és építőanyag-iparban. jloj A kerületben dolgozók munka- és életkörülményei fejlődtek. Javult a ! ^ dolgozók munkavédelmi és egészségügyi ellátottsága, bővült az üzemi szak- . t , llclI rendelések köre, növekedett a rendelési idő. Vállalataink jelentős mértékben járultak hozzá a gyermekintézmények fenntartásához kerületünkben, és dolgozóik lakóhelyén egyaránt. Támogatták . dolgozóik lakásépítését és -vásárlását, amelyre a tervidőszak első négy évében ^ j 14%-kal nagyobb pénzügyi alapot teremtettek, mint az V. ötéves tervben. , A termelésben foglalkoztatottak, a fiatalok, a gyermeküket egyedül nevelők , ' és a nagycsaládosok a támogatásokból nagyobb arányban részesültek a korábbi időszakhoz képest, de ezt sem tekinthetjük kielégítőnek. A beruházási tevékenység Kőbányán is lelassult. Ennek ellenére a gazdái^ , kodé egységek összességében jelentős összeget — kb. 10 milliárd forintot - fordítottak beruházási célokra az elmúlt négy év alatt. Például a Kőbányaij t Gydgyszerárugyár és az EGIS beruházásainak összege megközelíti a 4 milliárd forintot. Jelentősebb fejlesztéseket hajtottak végre a METALLOGLOBÜS, ' a Kőbányai Sörgyár, az ORION és a REM1X is. E fejlődés ellenére, illetve j... sokszor az uj sikerek kísérő jelenségeként is támadnak előre nem látott gondjaink (pl. a kívánatosnál kevesebb jut szintentartásra). Az állóeszközállomány jelentős hányada elavult. A nullára leírt berendezések aránya az összes gépértéken belül 28%. Hátrányos helyzetbe kerültek a korábban centralizált fór^ maban működei nagy vállalatok azon kerületi egységei, amelyek az eddigi fejlesztésekből kimaradtak. mi, A beruházások létszámkiváltó és exportbővítő hatása is elmaradt a kívánatostól. a Nem történt lényeges javulás az eszközök, gépek jobb kihasználásában, ^ a műszakszám növekedésében. Pl.: a gépipari vállalataink műszakszáma a°" 1,1—1,8 között változik, az atlag 1,3. A többi agazatra általánosan jellemző az ' ^ 1,4 körüli műszakszám. Fontos a progresszív termelő berendezések kihasználásának mielőbbi fokozása, illetve ilyenek termelésbe állítása. J • 08 A felsorolt gondok ellenére a vállalati es szövetkezeti beruházások eredményeként nőtt a vállalati munka hatékonysága és a magasabb színvonalú TM termékek aránya. Eredmények születtek a termékszerkezet korszerűsítésében is, amit fémjelez, hogy az öt évnél nem régebbi termékek aránya, pl.: az ORION- bán és a VB KM EGY-nél 90%, a SZ1M és az EKA esetében 65%. E vállalatoknál ilyen tekintetben a helyzet lényegesen kedvezőbb, mint az országos ipari átlagé. 1983-ban átlagosan 32% volt a kerület iparának árbevételében 7?, az öt évnél nem régebbi termékek aránya. *l1 A kerület iparszerkezetéből adódóan nagy jelentőségű a központi fejlesz- f tési programok megvalósításában való részvétel. A „Gyógyszer-Növényvédő- kü szer, Intermedier Központi Fejlesztési Program” fontosságát számunkra a ke-L, 8 m
