Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.15.a/1)

1966-10-22--23

r n- 57 -Bede Károly elvtárs:

Szeretettel üdvözlöm az elvtársakat! Úgy látom, hogy a mai első két felszólalásnál a két véglet találkozott. Az előző fiatal hozzászólóján magam meg már nagyon öreg vagyok. Mivel nem dolgozom már üzemben igy a pártmunkáról szeretnék egy pár szót szólni,egy kis tájékoztatást adni.

Azzal kezdem, hogy amikor a párt beszámolóját hallottam, olvastam, nagyon kellemes csalódás ért. A termelő üzemeken kivül nagyon sokan hallatják azt a véleményüket, hogy a munkafegyelem gyenge.

Vannak, okik úgy gondolják, hogy az egyes üzemekben nem is jó. Ha nincs is olyan rendben mint lehetne, de a munkafegyelem kielégítőnek mondható. Elvtársak ez az első amit el akartam mondani.Szeretnék egy pár szóban hozzászólni az uj gazdasági mechanizmushoz. A párt-beszámoló arról szólt, hogy a párt amit elvégzett, sok segítséget kapott a társadalmi szervektől. Én már azon a véleményen vagyok, ennél már többnek kell lenni. Arra kivánok rámutatni egy pár szóval, hogy a vezetők mennyire járulhatnak hozzá lelkiismetességükkel a jó munkához. Én bizom abban, hogy az eredmények ezek után még jobbak lesznek. Él sem tudom képzelni, hogy ma a felszabadulás utón 2o évvel a hosszú munkásmozgalmi időszak után - nem elsődleges követelmény, hogy valaki párttag legyen, ha üzem-vezető is - valaki aki egy üzemet vezet ne a párt irányvonala szerint ^ vezesse üzemét, és ne a párt határozatait kövesse. Ma már többet

várnak ebben a kérdésben azoktól az elvtársakt ól, azoktól a vezetőktől, akiket a párt megbízott egy ilyen fontos munkával.

I*égGEL

Élvtársak engedjék meg, hogy elmondjak egy történetet, ami nagyon volt még akkor amikor a munkásmozgalomban kerültem. Megbízatást kaptam és ezt megtudta a főnököm. A főnök nem is volt olyan nagy főnök, ogy kis részlegvezető volt. Amikor megtudta a tevékenységemet azt mondta, hogy kiváncsi arra, hogy azok akik a mozgalomban tevékenykednek, hogy dolgoznak, mert sokan vannak olyanok, akik nem dolgoznak csak a markukat tartják. Egyszer gyűlésünk volt és a gyűlés közepe felé valaki odajött hozzám és tudtomra adta, hogy a főnők is itt van a sorok között meghúzódva. Ezután a gyűlés után behivatott és elmondta, hogy nagyom meg van elégedve, csak igy tovább. Azt mondta, hogyha igy folytatjuk munkánkat, akkor ő minden segítséget megad, ami módjában áll, és ezután megmutatta