Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1959-10-17--18
Teléntős részük azonban, legalább Is politikailag passzív. Nem ismeri Megfelelően a párt politikáját. Ez az állapot azonban nem nagyon egészséges. Nem egészséges az a felfogás sem, hogy a/pártonkivuli szakemberek vezessenek szakmailag, a politika az a pártszerveze flnlca Az előttünk álló feladatok, a szófiaiizmus építésének meg-_ gypfsitása, a verseny egészen más. Sokkal mgasabb szinvonalon^val. kibontakoztatása azt követeli, hogy a vezetők mindeniiszinten pol Imi vezetők legvenek, akkor is ha partonkkvuliek. Nekünk tehát el - kell érnünk aztfhogy a mi felsőbb vezetőink a felső szervektől kezdve egészen le az üzemekig, mindenhol nemcsak ismerjék^és_ jmegér/tsék párt politikáját, hanem tudatosan képviseljék pártunk politikáját. Csak upv tudjuk megoldani azokat a feladatokat, amelyeket nálunk is esetle?^ égy nagy előreug^ás felvet. Jó vezetés, tervgazdálkodásban a ié tervkészítéssel kezdődik. Ezen a téren nagyon sok fejlődés tapasztalható. Különösen az utóbbi években. Ennek ellenére közismert, hogy a tervezők ma sem elégítik ki azokat a követelményeket, amelyeket velük V': szemben joggal támasztalak. Kétüven probléma. Itt van égy olyan kérdés, hogy a tervek a népgazdaság különböző területei között nincsenek megfelelően osszehangolva. Vonatkozik ez például a termelés és az értf^|®i^®^°taplszá összehangolásra. A Kőbányai gyógyszergyárban pl. a saját h^n tapasza talta az első félévben, hogy mit jelent az, ha a tervben előirt termelés a másik oldalról nincsen összehangolva a fogyasztás, a keres Ismétélten^lőfordúlóUjelenség, hogy a beruházási terveket minduntalan módosítani kell, ennek egyik oka, hogy a beruházási tervezés nem áll kellő színvonalon, a beruházási tervek nincsenek az iparral Összhangban* A tervezés magasabb színvonalának alapvétő feltétele, _a^hosszabl3^. / időszakra szóló távlati tervek kidolgozása. Ezen a vonalon döntő ál-_ < lomás a második ötéves tervhez kiadott irányelvek megjelenése. |udni kell azonban azt is, hogy ezen a téren még rengeteg tennivaló van ; hátra nem utolóssorban olyan értelemben, hogy nemcsak a központi : V ,y. .C? kér eteket délimé ghat ár o zni, hanem a távlati tervekben az üzemek feladatait is meg kell szabni a hároméves tervnél ez nem minden esetben történt meg, holott oaak’igy biztosíthat* a teweta.í a. / ilyen sokoldalú összehangolása és megalapozása, ami feltétlenül ki vánatos. ' A fejlesztés kérdése. Mindenki egyetért abban, hogy nl_ ánrf esvik központi feladata - ennek ellenére - vezetési módszereink, az anyagi ösztönzés jelenlegi rendszere nem segitielő kellőképpen a müszakimfellesztést.A műszaki fejlesztési-alap létrehozása_hozzálárultahhozM hogy a vállalatok számára különösen nagy terhet nem ■ jelent a műszaki fejlesztés, mert hiszen ez bizonyos keretek kozott I nem megy az önköltség terhére. ^ Ez kevés és ez csak negativ ösztönzés. A műszaki íejJ®szÍé® ^ kozásában sokkal hatékonyabb, sokkal pozitivabb, ösztönző eszközöket kellene alkalmazni. Ezzel szemben van olyan tendencia, pl. , a szocialista verseny értékelésében, hogy jobban beszéljük meg változatlanul a nehézségeket, nagyobbra értékeljük a ^melóíLnníH+énát sát, az is fontos persze, mint az uj korszerű termékek kibocsájtását. ^ ^ /'£Sy;:££ , 5 í ■ __ •____________. _________________________
