Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1988-10-04
. ^-------t . . -------------------------------- ------------> — ■■ —tó ——— r ■ — ■ - 'i — *5~ - - ' l £ . ' , ' “ ’ ■ MA » t»- 21 - ^ 5• A bázis meghatározásának és korrigálásának átutalása vállalati hatáskörbe Mivel 1989-ben a bérrel kapcsolatos adófizetési kötelezettség és az adóvisszatérités megállapitásához szükséges a bértömeg és a hozzáadott érték növekedésének mérése, az érdekegyeztetéssel összefüggésben pedig az átlagbér növekedését is ismerni kell, a bázisok meghatározása, illetve - meghatározott esetekben - korrigálása továbbra is megoldandó feladat. Mindez eddig a gazdálkodó szervezetek számításai alapján, az illetékes ágazat támogatásával, az ÁBMH jóváhagyása alapján valósult meg. Indo! kolatlan, hogy ez a már ma is nagyvolumenű, de a jövőben a sok új szervezet létrejötte, illetve átalakulása miatt óriásira duzzadó számszaki munka továbbra is központositottan történjen. A bázisok megállapitását és korrigálását ezért a gazdálkodó szervezetek hatáskörébe kell adni. Természetesen szükség van egy, az ÁBMH által kiadott módszertani utasításra, mely rögziti a tipuscsetekct, a követendő szabályokat és az alapul veendő számszerű mértékeket. Ez utóbbiaknál az alábbi kettős szabályt kell alkalmazni:- szervezeti egységek átadása - átvétele esetén az átvevő vállalat a dolgozókat azok tényleges bértömegével veszi át (tehát az átadó illetve átvevő vállalat báziskorrekciója - a bértömeget tekintve - kiegyenlíti egymást);- új szervezeti egység létrehozása esetén a dolgozókat a munkakörükben országosan kialakult aktuális tarifakategóriánkénti átlagbérrel lehet figyelembe venni. A hozzáadott érték esetében fontos követelmény, hogy a pénzügyi támogatások megszűnése, ill. a változó nyereségpozició miatt a hozzáadott érték bázisa nem korrigálható. Mivel a gazdálkodó szervezeteknek mindig is érdekük a "jó bázis" kialakítása, az eddigi közvetlen ós a részi átszámításokra is kiterjedő központi kontroll megszűnése kétségtelenül jár többletbérkiáramlási kockázattal. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a t e — — _J