Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/9)

1988-10-04

* •• •* Uu Y ' . $30

i

A Kamara véleménye szerint a vagyonarányos tiszta eredmény helyett az eszköz- és bérarányos nyereség mutatóját kellene alkalmazni. Véleményünk szerint azonban a vállalat gazdálkodásának komplexebb mutatója a vagyonarányos tiszta eredmény, mivel ez közvetlenebbül utal a vagyon hasznosulásá, ra, és figyelembe veszi a tőke-kihelyezések hatékonyságát is.

c) A vezetők prémium-összegének meghatározására a következő változatok javasolhatók.

(1) Változat: az eddigi gyakorlatnak megfelelően

! az alapbér marad a százalékosan meghatározható prémium vetitési alapja.

(2) Változat: a vagyonarányos tiszta eredmény minden pontjához fix-összegü prémiumot rendelünk.

A második változat elfogadása azzal az előnnyel jár, hogy a prémiumot függetleníti az alapbér megállapitás esetlegességétől és ezen tv.! azt is lehetővé teszi, hogy a vagyongyarapodás növekvő százalékaihoz növekvő fix-összegü prémiumot rendelve ellensúlyozzuk a személyi jövedelemadó ösztönzést csökkentő hatását.

d) A reális tulajdonos és a teljesitményt kikényszeritő piac 'W0F: hiánya miatt a bérnövekedés korlátozásától még nem lehet eltekinteni. A liberalizált bérszabályozás feltételezi, hogy a gazdaság befolyásos irányitói számára anyagilag nem közömbös az általuk irányított egység bérfelhasználása. Ennek alátámasztásául a prémium kifizetési feltételeként elő kell irni, hogy a bérnövekedés ne haladja meg a makroszintű érdekegyeztetésben meghatározott

1 maximális átlagbér növelési mértéket. Ennek túllépése

esetén a vezetői prémiumot fokozatosan csökkenteni kell, illetve egy ponton túl azt teljes egészében meg kell vonni. , —---------------------------------------——--------- l ----------——■——-------p ' I I ' ■ I tó—-------------------------------------------------------------- —■ — ’ ^ -•

t

e — t

e

d