Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/9)

1988-10-04

I®: 1 mIp'í

8 “- az érdekegyeztetés (megállapodások) rendszerére, a politikai konszenzus alakítására és a pénzügyi megoldásokra helyezi át korlátozó szerepvállalását.

I

3. A_bérrendszer karaktcre

Nem folytatható az a bérszabályozási gyakorlat, hogy ága.

zatokra, szektorokra, egyes szervezet-tipusokra stb. eltérő szabályokat érvényesítünk, azaz a gazdálkodó szervezetek bérezési lehetőségét a gazdaságirányítástól való függés differenciálja.

I

; Az egységesség megnyilvánulásai:- ágazat-, szektor- és szervezctsemlegesség;- a bérszabályozás és a vállalkozási nyereségadó hatóköre azonos;- a bérklub és a bérpreferencia-rendszer megszűnik;- lényegében azonos bérrendszert működtetünk a vállalati, a szövetkezeti, az agrár szférában;- a verseny- és a költségvetési szféra béralakulása között összhangot teremt a bérmechanizmus.

4 . A bérgazdálkodás liberalizálása

A bérgazdálkodás liberalizálása nem jelenthet abszolút szabadságot, a korlátok lebontását, hanem az eddigi adminisztratív korlátok transzformálását piaci, pénzügyi korlátokká, illetve az állam, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók érdekeinek figyelembevételén alapuló magatartási szabályokká (megállapodások). A változások sebességét a feltételek (tulajdonlás, piac, érdekegyeztetés) kialakulása har tárolja be.

M

'—é -J