Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/9)

1985-04-02

|í- 6 -A gazdasági egységek túlnyomó többségében a VGM-ek alakítását, működését Igazgatói Utasításban szabályozták, a FÉG-ben az egyes résztémákat a Kollektív Szerződés is tartalmazza./összeférhetetlenség/.

Az Igazgatói Utasításokat a legtöbb helyen aktualizálták /FEG,

BVM, BULIV, Labor 3-4 alkalommal is/, egyes területeken kiegészítő | I utasítások is születtek, pl. BULIV-nál ügyviteli, rendészeti területre, A belső utasítások eltérő részletességüek, általában tartalmazzák a szerződéskötések rendjét, a munkavédelmi uatsitások betartását, a VGM-ben dolgozható idő hosszát / a vállalati érdekeknek megfelelően havi, negyedéves vagy éves szinten maximálják/, valamint r a visszatérités mértékét és egyre szélesebb körben az összeférhetetlenséget. Külön belső szabályozás eddig nem készült a ZÖLDÉRT- nél. Az összeférhetetlenség elvét még több vállalatnál megsértik.

Több helyen úgy itélilc meg, hogy a VGM-ek megalakításakor a művezetők részvétele szükséges volt /FÉG, Keripar, FŐSZER/. A Kereskedelmi Kamara állásfoglalása után ezt a kérdést a legtöbb helyen szabályozták. A legszembetűnőbb probléma a ZüLDÉRT-nél mutatkozik, ahol osztályvezetők, művezetők, műszaki ellenőrök is GMK tagok , akik munkát kiadnak, ellenőriznek, pénzt utalványoznak. A külső vizsgálat után intézkedéseket tesznek itt is a rendezésre.

A termelő területeken dolgozó VGM-ek az árképzést ott, ahol a főtevékenység normázott pótlékolással oldják meg, másutt normaórában határozzák meg. A szolgáltató területen dolgozó VGM-eknél a kisipari vagy kisüzemi díjtételek alapján alakítják az árakat, a külsőknél általában 2o-3o%-kaÍ olcsóbbak. Szabad árformát csak a PKI- ban alkalmaznak. A vállalatok többségénél az árképzést a vállalatok meghatározott osztályai végzik, mig a ZÖLDÉRT-nél, a BUCSOK-ban dolgozó VGM-ek maguk készítik az árajánlatot. A VGM-ek egy-két kivételtől eltekintve mindenütt visszatérítenek költséget a vállalati eszközökért. Általában az árbevételük után fizetnek költségtérítést, melynek a mértéke 2-4o % között mozog. Előfordul a kalkulált normaórák alapján történő térítés pl. a SZIM BSZ-ben. Itt a vállalkozói dij egy normaórára a forgácsolóknál 162 Ft, melyből az eszközhasználatra 7oFt/normaóra a visszatérítés, mig a nem fizikai területen 12-2o Ft/óra. £_________________________________________

_______ - ... in „n , — ■ « ■ p ' \3i9 ........... ' S ' ■ 'I' tó 1 ' ' ' ' ^