Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1982-03-30
- ■ ■ ' » ■ ■ " " ' ' A77y:r7' -.Afhíi.'- 3 -Németh elvtárs: Az irányítókhoz fordultai: kéréssel, erre mit reagáltak, mi várható reálisan? dr.Hetényi Gábor elvtárs: A két új cég adata összeadva kb. 6 % forgalom növekmény, illetve nyereségben 68 % növekedés. Nem túlzó ez? Czinege elvtárs:- A szétválasztás előtt volt vita, de a döntést nem akarja vitatni.- A BÚTORÉRT pénzügyi gondjait mindenképpen rendezni kellett volna, 1979-hez képest a 350 millió forintos nyereség 150 millió forintra csökkent a szabályozó módositds miatt, 1980- ban ez a folyamat folytatódott, 1981-ben a "szanálás" határán álltunk. 1932-től mindkét vállalatnál a haszonkulcsot megemelték 1 Jókai, ez kb. 50 millió forint nagyságrendet képvisel.- A kiutat a beszerzéscentrikusság helyett az értékesitési centrikusságban látják. A készletek nőttek, a lakossági igények mégsincsenek kielégítve. Ebben az ipar mellett a kereskedelem munkája is benne van. A gazdálkodásban rejlő lehetőségeket ki kell haszálni. A szállítási költségeket mérsékelni kell.- Az ipari diktátumáról: nemcsal: a termékválasztékról, a termékgörbékről is szó van. Mesterséges termékgörbék is vannak egy-egy keresett terméknél. Megfelelő termékrangsort kell összeállítani a fogyasztói érdekeknek megfelelően. A készletek megnőttek, de hiánycikk is van.- Az árengedményes akciók megengedhető mértékűek voltak, de jöt vőben az eredményességére jobban kell ügyelni.- A költséggazdálkodás gondjai visszavezethetők gazdálkodási kérdésekre is. /Pl. kocsiállás-pénz/- A kettébontást elemző munka előzte meg, több variáció volt, de a megosztásban sok alternatíva nem volt. A vállalat terhét | "kicentizték" a tárca számítása alapján. i ..! J-;------- 7 4
