Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1981-11-03
t * _ 6 -- az ELGEP 2. sz. Gyárában /a fizikai dolgozók julius 1-tólúj munkarendben dolgoznak/ a TMK munkarendje úgy módosult, hogy mérsékelje a javítások miatt kieső gépi órák számát. /||||| A jelzett példák és módszerek azt igazolják, hogy az üzem-és munkaszervezésben, a munkaerő gazdálkodásban, általában a szervező munkában a tartalékok és lehetőségek egy része kibaszna| latlan volt. Több párttestületi és szakszervezeti fórumon konkrét számításokra, vagy gyakorlati tapasztalatra építve a vitákban résztvevők a munkaidőkihasználás fokának javítását tették az "első" helyre. Tapasztalható, hogy a munkaidő; ^ alap-kiesést ellensúlyozó intézkedésekét a munkaerőhelyzet ^ erőteljesen motiválja, kényszerít a realitások pontosabb figyelembe vételére. A "Programok" másik kulcsterülete annak a feltételnek a biziillj tosítása, hogy a dolgozók munkabére nem csökkenhet. ízt a vállalatok a teljesítménykövetelmények növelésével, illetve a teljesítésükét biztosító feltételek megteremtésével tervezik realizálni. Bérügyi intézkedések állománycsoportonként, a mliszakszámoktól, a folytonos munkarendtől, váltóműszaktól, va.amint a teljesítménybérezés formájától függően erősen differenciáltai:. A nem fizikai dolgozóknál általában külön intézkedést nem terveznek. A fizikai, állpinánycspfiqrtnál dltaldno^ sítható tapasztalatok: I - az időbéresek esetében az órabért a munkaidő-csökkenés arányában /44 éráról 42 órára való áttérésnél 4,3 /-kai, 40 órára való áttérésnél 10 /-kai/ tervezik növelni;- a teljesítménybérben foglalkoztatott produktív dolgozóknál a besorolás szerinti bér olyan mértékű növelését tervezik, amely biztosítja a munkaidő csökkentése előtti keresetet. Ezt a teljesítménykövetelmények emelésével /normák általános, vagy differenciált szigorítása útján/ kapcsolják össze. j A munkaközi szünetre /ebédidőre/ fizetett külön díjazás összegével a dolgozók bérét megváltoztatták, alapvetően az alapbé| rek megemelésének módszerével. A munkaközi szünetek nagyságát : 20 és 30 perc között szabályozták, általában minden dolgozónak biztosítják /kivételek a jogszabállyal összehangoltak: őrök, portások, éjjeliőrök, stb/. A munkaközi szünet az egymüszakos i Ií_ —gj 9 . !
