Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1987-02-12
* A szakszervezet pártirányitásának elméleti kérdései többnyire tisztázottak voltak, gyakorlati megvalósitásáfan a hagyományos módszerek érvényesültek. Általános a szakszervezetben dolgozó kommunisták beszámoltatása, leginkább a testületi tagok esetében, kevésbé a bizalmi területen, de nem jellemző a tisztségviselők felkészítése, a feladatok konkretizálása. A felmérések alapján tapasztalható a testületekben a kommunista tisztségviselők szárnának növekedése, de főleg ipari területen nem növekedett eléggé a bizalmi terülel.on. Nagyok még a lehetőségek a szervezettség növelésében (Budapesti Húsipari Vállalat, Magyar Hűtőipari Vállalat) és a 30 éven aluliak bevonásában a tisztségviselők körébe. A felkészültebb, tájékozottabb testületi tagok részéről tapasztalható a kéz dóméilyezőbb, határozottabb munkamódszerek kialakítása. A gazdasági vezetéssel való együttműködésben SZB szinten ritkán fordulnak elő zavarok, de főbizalmi, bizalmi területeken főleg a gazdasági vezető vagy a szakszervezeti tisztségviselők felkészületlensége miatt előfordulnak feszültségek'. A szervezeti munkát nem kis mértékben hátráltatja, hogy nem történt jelentős előrelépés a szervezet belső demokratizmusában Taggyűlések, bizalmi csőportgyülések elvétve működnek, a bizalmiak munkája még ma is jórészt információk átadására és tagdijbeszedésre korlátozódik. Erőteljes volt, szinte minden érintett területen aktiv volt a szakszervezeti munka, tömegbefolyás nö~ vekedése és hatásfokának lecsapódása, a tisztségviselők felelőssége a válla\ lati tanácsok választásának előkészítése időszakában. Itt a szakszervezeti J aktivisták érveltek, vitatkoztak, adott esetben kompromisszumokra is haj lan-S«ö ,dók voltak (Csepel VV, Vasedény, Bizományi Áruház Vállalat), szorosan együttműködve a párttal és a gazdasági vezetéssel. Helyenként a párttitkárok szak szervezeti feladatokat is átvállaltak ebben a munkában. Ez felmerült a szak-4 f * szervezeti választások időszakában is főként a káderek kiválasztásánál és felkészítésénél. A szakszervezeti funkciót ellátókat főként a pártszervezetet/ ösztönzésére hagyományosan nagy számban vonják be a szervezett politikai oktatásba. Az elmúlt három évben az arány nem növekedett (25 % körüli), de belső struktúrája megváltozott. Míg az 1983. előtti években az SZB-szintű aktívák magas száma jellemző, az utóbbi években a bizalmi szint erőteljesebb beiskolázása figyelhető meg. Javult a szakszervezeten belüli információ áram lás, az együttműködés a pártszervezetekkel, s ezt az új választási mechaniza mos is segítette. Egyes helyeken (Budapesti Húsipari Vállalat, Budapest Cső koladégyár) erősödött a rétegmunka, elsősorban az idős, de a munkahelyre be-I_______%_____ _J — —- -—■■■» -■- -■»- . ~ 2 "
