Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1985-01-03
j-------—----W I w wm »■ m 1 ■—" ^ 1 W " mm* ^ m Vp *- 13 -tát birálták, kritizálták az iparfejlesztés koncepcióját. A napi viták zöme az ár- és jövedelempolitika felé csúcsosodott ki, tömegesen vitatták az új gazdálkodási formák, szervezetek helyességét. Politikai feszültséggel lehetett azokon a helyeken találkozni, ahol a gazdasági-szervezeti-munkaszervezési változások, vagy éppen ezek elmaradása felszínre hozták a vezetői- politikai tudatosság, érzékenység, az elméleti-elvi felkészültség viszonylagos elmaradottságát. Gyakorlati példák igazolták, hogy az érdekstruktúra dinamikusabb feltárására, elemzésére a korábbinál nagyobb szükség volt. A politikai propagandában elkövetett hibák nehezítették az érdekviszonyok reális, valósághoz közelálló felismerését és befolyásolását. Pártszervezeteink érdekfeltáró és egyeztető munkájában gyakran az érdekek "váratlan" ütközése jelentette a legnagyobb problémát, olykor az érdekképviselet során objektiv osztály-réteg-csoport érdekek sérültek. A gazdasági kérdésekhez kötődően idősebb párttagjaink egy kis része vitatva gazdaságpolitikánk tartalmát úgy látta, hogy "eltértünk a marxizmus-leninizmustól", vagy "nacionalisták lettünk, mert mindent magyar módra akarunk megoldani", és "összeomlott a szocialista ipar". Egyes szakmaitudomány o körökben élénken vitatták a szocialista politikai gazdaságtan létjogosultságát. Olyan vélekedésekkel is találkoztunk pl., amely szerint "fából vaskarika" a terv és a piac integrálása. A szocialista munkaverseny eredményei, konkrét felhívásai pozitív érzelmi és tudati hatásokat váltottak ki. A munkaverseny megítélésében a vélemények és nézetek egy része a mozgalom kifulladásáról szólt, megújulásának lehetőségeit korlátozottnak, érdektelennek tartotta. Ezek az álláspontok gyakorta felerősítették a munkaversenymozgalom irányításának és szervezésének, a mozgósítás gyakorlatának sok helyen tapasztalt formalizmusát, akadályozva annak korszerűsödését, felfrissülését. . a t -j