Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1985-01-03
1 ' T— .............................................. b h - 2 -Közülük pártbizottságunk politikai irányitása mellett működő vállalatoknál, szövetkezeteknél és intézményekben az 198o évi 60 ezer fővel szemben valamivel több mint 53 ezer ember dolgozik a kerületben. Az eltérés olyan egységek, más területi pártszervek által történő irányításából adódik, mint a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, vagy a 41 mezőgazdasági termelőszövetkezeti telephely több mint 4 ezer foglalkoztatottja. A pártbizottság irányitása alá tartozó egységeknél a fővárosi tendenciákhoz hasonlóan az elmúlt öt évben folytatódott a létszám csökkenése, a foglalkoztatási szerkezet módosulása. A dolgozók 43 %-a termelő, 31,5 %-a kereskedelmi, lo,2 %-a a szállitás-hirközlés és 7,6-7,6 %-a az intézményi és egészségügyi területen fejt ki tevékenységet. A kerületi foglalkoztatottak döntő többsége a szocialista szektorban dolgozik, ugyanakkor az elmúlt évek különböző állami döntéseinek hatására közel 800-ról 14oo főre emelkedett a kisiparosok és magánkereskedők száma, llo magán gazdasági munkaközösség 53o fővel és 29 polgári jogi társaság működik ma. A dolgozóknak több mint 65 %-a a munkásosztályhoz tartozik . Továbbra is döntő jelentőségű kerületünkben a munkásság meghatározó, társadalomplitikai szerepe, akik nem csupán származásuk, hanem tevékenységük jellege alapján az elért munkasikerek, eredmények legfőbb letéteményesei. A korábbi időszaknál is jellemzőbben a gazdasági feladatok megoldásához sokszor - egyes területeken állandósultán - nagyfokú áldozatvállalásukra, erőfeszítésükre volt szükség. Ez a hagyományos többletmunkavállalási formák mellett a vállalati gazdasági munkaközösségekben - ahol a döntő többséget ők alkotják - vég' zett munkával bővült. A munkások belső összetételének alakulásában negativ tendencia, hogy legnagyobb mértékben a szakmunkások létszáma csökkent. Egyes szakmákban szinte egyáltalán nem biztosított az utánpótlás, s ezt nem tudták ellensúlyozni L r------------------------------------------------------------i
