Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1985-10-24
A SZAKSZERVEZET MUNKÁJÁRÓL I A felszabadulást követően, 1945 decemberében az egészségügyi intézményekben is — az üzemekhez, vállalatokhoz hasonlóan — üzemi bizottságokat hoztak létre és ezek élhettek mindazokkal a jogokkal, amely a munkásszakszervezeteket megillette. Ez még nem jelentette a szakszervezeti szervek megalakulását. Mindenesetre egy olyan, a dolgozók által választott kollektíva igyekezett a betegellátás megindítását segíteni és a dolgozók érdekében fellépni (élelmiszerbeszerzés stb.), amely a demokratikus vezetés egyik gyakorló területe volt. Az üzemi bizottság már a kezdetben jelentős eredményeket ért el. Mozgósított a romok eltakarítására, az élet megindítására. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy a kórház működését mielőbb megkezdhesse, ugyanakkor a fizikailag és lelkileg sérült kórházi dolgozók számára bíztatást adjon. A dolgozók közös akarata és szándéka jelentős eredményeket hozott. A romos kórházi pavilonok helyreállításához azonnal hozzákezdtek. Sportpályát létesítettek, amelyhez a téglát a bombakráterekből bányászták ki; egy kiselejtezett első világháborús barakk anyagát üdülő építésére használták fel, amely közel húsz évig 1/ - egészen az agárdi üdülő telepítéséig - szolgálta a dolgozók pihenését. 1946-ban alakult az énekkar, amelynek működésére a korabeli feljegyzések így emlékeznek: a kifosztott, hiányos felszrelésű, rosszul élelmezett és alig fűtött járvány kórházban huszonnyolc dolgozó, magára öltve legtisztább munkaruháját közös énekléssel ünnepelte. köszöntötte a felszabadulás első évfordulóját . . .” (az énekkar 1978-tól az Egészségügyi dolgozók Szakszervezete Semmelweis énekkaraként működik). A szakszervezet megalakulásától fontos feladatának tekintette a kulturális tevékenységet. A Népszava „Nyílt szívvel egy zárt kórházban” című cikkében erről többek között a következőket írja: „ötvennégy holdon 51 épület, egy sportpálya, egy kultúrház. így él a László Kórház 890 dolgozója. Kultúra a kórházban? Mi szükségük lehet az orvosoknak, ápolóknak, beteghordóknak az énekkarra? dr. Román József igazgató főorvos erre így válaszolt: Magam is, de bárki tapasztalhatja, milyen mértékben segített a kultúra megszerettetni a kórházat. A jó közszellem, amit elsősorban ennek a tevékenységnek köszönhetünk, nagyot lendített a gyógyító munkán . . . 1951-ben avatták „kultúrházunkat”, nem valami fényes művelődési palotát: a volt igazgatói lakásból átalakított 200 férőhelyes nagytermet színpaddal, egy sportszobát, ahol az oktatás is helyet kapott, klubot könyvtárral. De ez a ház nekik mindennél többet ér ... a kultúrmunkát a kórház önálló kultúrbizottsága irányítja ... ők szervezik a közös rendezvényeket: művészi műsorokat meghívott előadókkal, rangos művészekkel. A budapesti zenei verseny győzteseit pl. rendszeresen meghívják . . . írók, költők szívesen járnak ide . . . Miből fede-
