Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1985-10-24
f * v || helyezzék át a nagy kórtermekbe. Később újabb pótágyak következtek és egy-egy 26 ágyasnak tervezett pavilonban 50 beteg feküdt. A nyolc pavilont teljesen elfoglalták a skarlátos, diftériás, tífuszos, morbillis és pertussisos betegek, úgyhogy a kórház semmi váratlan igénynek nem tudott már megfelelni. Ezért 1898- ban a Tanács elhatározta, hogy járványkórházat építtet a László Kórház mellé. így készült el 1899-ben igen gyorsan két pavillon és a betegfelvételi épület! Ezt a három épületből álló létesítményt Szent Gellért Kórháznak nevezték el, és 1902-ben újabb négy pavilont, továbbá prosecturát és halottasházat is építettek. Két különálló kórháza volt tehát a fővárosnak egymás mellett: egy fertőző kórház, a László Kórház, és egy járványkórház, a Gellért Kórház. Ekkor még e két kórházat kerítés választotta el egymástól, némiképp szimbolikus kerítés, mert a két kórháznak közös volt az orvosi és a adminisztrációs személyzete. Végül is 1917-ben a két kórházat egyesítették, Gerlóczy Zsigmond igazgatása alárendelték, majd a későbbiekben már csak Szent László néven működött tovább. Az első világháború kirobbanásakor számolni kellett azzal, hogy a kórház jóval nagyobb terhelésnek lesz kitéve. Ezért a Tanács 1914 őszén nyolc „lazarettet” és egy gazdasági barakkot építtetett. A „lazarettek” fából készült barakkok voltak a Gellért részen, s a 14-21 számot kapták. A nyolc lazarett mintegy 400-zal gyarapította a kórház ágylétszámát. Ekkor pedig még nyilván nem gondolhattak az 1918-ban kitört „spanyol-járványra”. A 30-as évek közepén ismét kevésnek bizonyult az ágyszám, ezért - hosszú harc után - 1937-ben felépült a 31-es, majd 1939-ben megnyílt a 29-es pavilon! A II. világháború alatt 1944-ben a kórház nagyerejű angol bombatámadásnak lett kitéve. Több épület rombadőlt és igen sok volt a halott, elsősorban betegek, de orvosok és egészségügyiek is elpusztultak. Ekkor a Kórházat a volt Horthy Miklós, a jelenlegi Bajcsy Zsilinszky kórházba telepítették ki. így a felszabaduláskor a kórház üres volt és csak 1945 március-áprilisában tért vissza a megmaradt régi törzsgárda a Gyáli útra! Megkezdődött az újjáépítés, most már a szocialista egészségügy szempontjai szerint. Igen sokat tett a László Kórházért Vass Zoltán akkori polgármester. Később felépült az új központi laboratórium - ahol a könyvtár is helyet kapott, majd megszületett a 20-as és 22-es pavilon is, amelyek kórtermei csecsemő-gyerek és felnőtt betegek szempontjából is már teljes mértékben megfelelnek a korszerű isolálás feltételeinek. Jelenleg a László Kórház 20 hektár területen 53 építménnyel rendelkezik. Ebből 18 épület gyógyítási célokat szolgál, amelyekben 33 ápolási egység működik. A dolgozók összlétszáma 1000 körül fluktuál, ennek 75%-a nő, 40%-a 35 éven aluli fiatal. Kórházunkban 110 diplomás dolgozik, akik közül két egyetemi nyilvános rendes tanár, további 10 címzetes egyetemi tanár, docens, illetve kandidátus. így orvosainknak 10%-a akadémiai minősítéssel 7 ___________________ nJ
