Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1984-06-07
------------------------------------------------r * IP- 14 -A párttagfelvételek alakulását tekintve a nem-hallgatói /oktatói, alkalmazotti/ párttagfelvételek nagyfokú stabilitást mutatnak, évi 10-12 tagfelvételre kerül sor. A felvételek a tervezésnek megfelelően alakultak, az alapszervezetek az uj párttagokkal szemben általában nagasszintü és differenciált követelményeket támasztottak, a felvételt megelőző társadalmi-közéleti tevékenységet figyelemmel kisérték, annak színvonalát alaposan értékelték. A hallgatói felvételekkel kapcsolatban ezzel szemben két negatív tendencia alakult ki: a tagfelvételek évről-évre elmaradnak a tervezettől, és abszolút számban általában csökkennek. A tagfelvételek számának^csökkenését a nem elhanyagolható külső tényezőkön túl motiválták az ifjúsági mozgalommal kapcsolatos problémák; az egyetemi pártélet nehézségei, s ennek következtében a párt csökkenő vonzereje; oktatóink párttagnevelő tevékenységének gyengeségei. A hallgatói tagfelvételek számának emelése érdekében erőfeszítéseinket fokoznunk kell. Rendszeresebbé kell tennünk a KISZ alapszervezetek felkészítését a párttag-ajánló tevékenységre; jobban kell támaszkodnunk a középiskolák, a katonaság és az I. évfolyamos nevelőtanárok információira a tagfelvételi tervek összeállításakor, fokozni kell a párttagok ezirányu felelősségét, de az előrelépés nem egyszerűen a pártépitési reszortfeladatok jobb megoldásától függ, hanem a politikai-ideológiai munka színvonalának emelésével, a pártélet tartalmassá, vonzóvá tételével érhető el. El kell érnünk, hogy párttagjaink a tagfelvételi tevékenységet a pártépités, a pártélet egészének együttes feladataként értékeljék. Pártszervezetünk kádermunkájának tervszerűségét a gyakori fluktuáció nagymértékben zavarja. Az időközbeni cserélődés okai között külföldi kiküldetések, szakmai és személyes okok egyaránt találhatók. Jelentős a pártmegbizatásoktól való huzódozás is. "Általában" mindenki hajlandó pártmunkát végezni, egy-egy konkrét felkérés esetén azonban előfordul a kibúvók keresése. Különösen igy van ez a funkcióvállalással, mely huzamosabb leterhelést jelent. Az állami kádermunka pártirányításáról 1901-ben hozott határozatot a Pártbizottság. Ebben a politikai felelősség erősítését, a kádermunka nyíltságának és demokratizmusának fokozását, a testületek szerepének növelését hangsúlyozta. Elmondható, hogy pártszervezeteink minden szinten éltek a hatáskörükkel, s nemcsak a vezetők kinevezésénél "voltai: jelen", de rendszeresen be is számoltatták őket. e./ A pártfegyelem mint a párté rvség gyakorlati megjelenése Mint a tagfelvételi munka, úgy a pártfegyelem is közvetlenül tükrözi a pártélet egészének jellemzőit. A fegyelem egyszerre jelenti a szervezeti és cselekvési egységet, valamint az eszmei-politikai egységet és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is. Mint ilyen, a fegyelmi munka a párttestületek tevékenységének fontos területe volt az elmúlt években is. L_ ______________*______________________________________j — —* * — -■ ■ ■ -----’’ •* I
