Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1975-06-26

r-\— O — Az alapszervozeteknek feladataik nogoldáoában - az irá­nyítás eszközeként - segítséget adhat az összehangoltság, moly korántsem tökéletes. A titkári értekezletek rendszeresek ugyan, do itt a feladatok bontása gyakran mechanikus, kevés lehetőséget ad az egységes értelmezést segítő vitákra, az egymás előtti mód­szerből! tapasztalatcserére, a kollektív gondolkodás alkotó le­hetőségűire, Rendszertelen és non toljoskürü az alapszervozet 1 reszorton értekezletek összehívása. Általában csak szervező, aga*, prop,, gazdaságpolitikai titkárokra, felelősökre vonatkozik. A^ nogtartott értekezletek itt som alkalmasak az operát::.'/ arany a tus­ra, olnéloti, .módszertani felkészítésre, /Jó gyakorlatot folytat a MÁV PB., mely ezek lehetőségeit kihasználja/. Jelentős előrelépés tapasztalható az üzemi, intézményi négyszögek létrehozásában és működésében, Nagy a minőségi eltérés azonban az alsó- és felső szinten működő fórumok között. Gok he­lyen ma is a gazdasági— állami vezetést segítő formának tóul-* nem a nártirányitás eszközének. Tervszerűsége és tómat:—mos ága —s hiányos. Az e fórumokon született megállapodások végrehajtásának hatékonyságát gátolja az illetékes testületek osotlogos olőzetos felkészületlensége, az állásfoglalás és vélenényalkozno spontán kényszere. Nem érvényesül a felső négyszögek, alsóbbakat irányí­tó-koordináló szerepe sem. Az alapszervozetek kádermunkája: Központi és kerületi határozatok végrehajtása arán ja­vult a oártszervezetek kádermunkája. Egyre jobbár, érvényesülnek a kádernunka alapelvei, a hármas követelmény szorinta negí*oles. Az alapszorvezetek véleményezési jogköre is alapos 3. ©lueszül «3o­­got, helyzet- és emborismorotet követel az állást foglaló^ véle­ményt nyilvánító vezetőségtől vagy taggyűléstől. Ebben a xé-^ev­­ben szinte mindenütt napirendre került a hatáskörök -olulv—zsgu— lata, a szükséges korrekciók elvégzése.Az alapszervezetek e mun­kában sok nehézségbe ütköztek, az irányító testületen nem fordí­tottak kellő gondot a feladat értelmezésére, megoldásának segi-^ téoóre,/Non tisztázottak az olví szempontok általában az y pár*— vezetőségeknél, pl.: Főv. Óra- éo Ekszeriparí V. , FFKK7, , és to­vábbra is megoldatlan a Főv, Köztisztasági H*_va*al./, A- kádormunka á-ltalános gyakorlatában legtöbbször elő­forduló hiba a demokratizmus és a hatáokörioég megsértése, moly az ráiayító pártozervek és a fölsőbb állami és gazdasági szervei, munkájában io előfordul. Fofolyúsolja a I'.ádormunka tar bálnát az alanszorvozotöknél jobban érvényesülő személyi ellentétek os eg­zisztenciális függőségek, az ezekből fakadó bátortalanság,3 aun­­kában is jelentkezik - mint negatív tényoző - a párt és^ gazc.asa0'_, tömogszorvezotí egységok szervezeti eltérései, a szintekben je­lentkező minőségi különbségek. Az alapszervozetok vezetőségei nincsenek felkészülve a nádor: ron elemeinek tudatos, rendszeres alkalmazására. Ernők kovqtkeznónyo a nyítvahagyott kádoriigyek indokolatlan halogatása, a e_zonyia~ lanság, a kezdeményezés elmaradása. j V­~" ~ r~ . - -- . .... __________ U i

Next

/
Thumbnails
Contents