Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1974-09-05
j * í- 11 -Ennekeredményeként fejlesztetiék a vezetés színvonalát. Kevésbé tapasztalatuk ezt a BIIV esetében és megítélésünk szerint a BHV Pártbizottságának bbben a kérdésben kezdeményező szerepet kell vállalni. A kollcktiv vezetés elvének gyakorlata a pártdemokratizmus erősödésével együtt fejlődött.Lassan bár, de szünőben van a túlzott titkár contrikusság. A fejlődés nem csak abban mutatkozik meg, hogy a feladatok a határozatok kialakítása testületi ülésen fogalmazódik-meg, hanem carc kevesebb az olyan jelenségek,esetek száma, amikor testületi döntések helyett a titkár vagy távolléte esetén a reszortosok egyedül foglalnak állást. A testületi döntések utál fokozottabban jelentkezik a végrehajtásért felelős rcszortos vagy személy felelőssége. A korábbi gyakorlathoz képest o tekintetben is követlcozctesebb munka érvényesül. A kollektív vezetés és szeméig felelősség gyakorlatában a kedvező irányú tendencia azonban jelentős eltéréseket takar. Az ÁFOR-nál, BHV-nál esetenként találkozunk - különösen alapszervezeti szinten-azzal, hogy az egyszemélyi felelősséget egyoldalúan értelmezik a kollcktiv vezetés rovására. c./ A párt vezető szerepe a káder- és állami-személyzeti munkában határozottaVb'arí érvenyesül, Ehhez a Politikai Bizottság 1967. május 9-i határozata nyújtott nagy segítséget. Ezt követően a IX.PB. folyamatosan foglalkozott a feladatok végrehajtáséval,majd a pártszervezetek meghatározták saját feladataikat. Különösen az ÁFOR-nál és a Konzorvip.Trösztnél foglalkoztak átfogóan -e munka fejlesztésével. Az ÁFOR-nál az állami-személyzeti vonalon szervezeti végrehajtást javasoltak és valósítottak meg. A pártszervezetek káderképzési, beiskolázási tervet^készítettek a hármas követelmény alapján. A gazdasági vezetők feladatul kapták, hogy tervszerűen, rendszeresen foglalkozzanak a káderekkel és az utánpótlás nevelésével. A nőpolitikái és ifjúságpolitikai határozatot követően az APOR, illetve KVT már konkrét eredményeket ért el -e téren. A KB. 1973. november 28-i határozata tovább erősítette a párt vezető szerepét. Különösen az nlapszervczetek értékelték a határozat által biztosított vétójog megadását,mert, azon a szinten volt tapasztalható több esetben a pártvozetőségek véleményének mellőzése vagy annak formális kezelése. d./ Az. üzemi demokrácia érvényesülésének fórumai már korábban kialakultak. A pártvoze tőségek a gazdasági vezetéssel és szakszervezettel közösen keresik azokat a módszereket, hogy a fórumok munkáját tovább fejlesszék. / A pártvezetőségok oz évben testületi ülésen tárgyalták az üzemi demokrácia fejlesztésének lehetőségeit/. Uj szint jelentett ^az ifjúsági parlamentek megtartása, ahol a fiatalok véleményeinek, ■mm ' >
