Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1971-12-02
a •- lo -dr.Készéi Pálné et-nő. Mint már előttem többen is említették elengedhetetlen az olyan légkör kialakítása, amely elvtársi, munkatársi,munkahelyi kapcsolattá válik.Olyan légkör legyen ahol az emberek véleményt mernek nyilvánítani anélkül, hogy intrikának vélnék. Minden észrevételre oda kell figyelni, reagálni kell a dolgozók által felvetett kérdésekre. Náluk is nagyon sok tennivaló volt mig ezt meg tudták teremteni. Ma már azonban elmondhatják,hogy kfftikus, önrktiícus a légkör,és jó a hangulag. Az embereket tanítsák meg a jogaikkal élni. Ezekkel a jogokkal való élés közben nem úgy reagálni hogy amit hallunk ellenünk szóló intrika. Ami az igazgató optimistaságát,vagy pesszimistaságát illeti, nem igaz,hogy egy igazgat,ínak mindig optimistának kell lennie. Ha öröme van annak az igazgatónak örüljön és legyen optimista, de amikor tele fan gondokkal , nehézségekkel akkor bánkódjon,és ha ugytetszik legyen pesszimista, ez is az ügyet viszi előbbre. Farkas István et. tényéged dolog ,hogy az üzemi demokrácia kérdésével foglalkozunk. Mindig a cél érdekében kellezzel foglalkozni, történetesen a termelés vonatkozásában. Minden átszervezés sok emberi problémával ment.Sokszor nem volt arányban a gazdasági eredmény az embereknél okozott problémákkal.Az őszinteség problémájáról van tapasztalata, ami nem mondható éppen pozitívnak.Vállalatunk sokszor a népszerűtlen munkát.Az emberek sokszor nem látták meg céljainkat, vagy csak később látták meg.A mi esetünkben as igazgató pesszimizmusa mozgósító erő volt és csak jobb hangulatot teremtett, A nehézségeken túl vagyunk.A problémák az uj szervezésből adódtak.Az uj vezetők tempóját nem mindig értették me^.A gazdasági problémáknál előfordult, hogy az emberi problémák háttérbe kerültek. A pártszervezet,vagy bármely szervezet egyedül elérni eredményt nem tud. Üzemi szinten az a feladat,hogy elérjük ne az anyagi szemlélet kerüljön előtérbe a dolgozóknál. Az előttünk álló feladatok határozzák meg sokszor a szemléletet, Jerol.in István et. A vállalat pártszervezetének megbocsátható,hogy kétszer kellett megcsinálni az anyagot, egyik döntő oka éppen as volt, hogy a pártszervezet egyedül csinálta, ezért kellett átdolgozni mert nem volt be; ne érezhető, a gazdasági és társadalmi szervezet feladata. Nem ért egyet azzal,hogy korán van tárgyalva, Diviki et-nő nem tudja mire gondol itt? Szabados László et. összefoglalója. Az anyag készítői sok oldalról próbálták megvilágítani a ipántdemokrácia helyzetét,de úgy látják a pártszervezet oldalára tolódott el.Azonban a vita a kiegészítésekkel megfelelt a követelményeknek,Az anyagban az is probléma,hogy az üzemi és szocialista demokrácia elvi kérdései sem egészen tisztázódtak. Ne csak a jogukra hívjuk fel az emberek figyelmét,hanem a kötelességükre is. A kritikai légkör kialakítása legyen a fő cél. Bár vannak túlzások is,de véleményem szerint nagyon hosszú idő kell,hogy megszűnjenek. A demokrácia gyakorlásával azonban ezek tisztázódtak. Nem egyszerűen veztósi rnobzerekről van szó, hanem tartalomról, a munkásosztály hatalmi kérdéséről.Azt jelenti az üzemi demokrícia,hogy minnél több «/. [ tt _________________ J • —* - - w.................................... -............ ■ - - — ----- » - - - ■ ■»- ------- -
