Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1971-02-11
/ ■ '' / j 4 f -KéBaült: 20 példányban. ■ ([ A Budapesti Húsipari Vállalat beszámolója a IV.ötévi s tervben előirányzott műszaki fejlesztésekről, különös tekintettől a gyártaán.y£cjlosztésre. I. A búsoknak, húskészítményeknek és vágóállatoknak a lakosság élelmiszer-ellátásában, valamint az ország külkereskedelmi forgalmában kiemelkedő szerepe van. A fogyasztási alap 4.5-50 %át élelmiszerre költjük, húsra és húskészítményre a hazai lakosság jövedelmének mintegy 10 %-át fordítja, ugyanakkor a népgazdasági export 40 %-át az élelmiszer-gazdaság adja, ezen belül ennek a húsipar megközelítően 50 %-át. Az egy főre jutó húsfogyasztás emelése az életszínvonal emelésének egyik - nem jelentéktelen - tényezője. A párt következetes életszinvona...politikájának eredményeképpen az egy főre jutó összes húsfogyasztás a második világháború kezdetét megelőző évek átlagos 35.2 kg-járói 1950-ben 34.3 kg-ra, 1965-ben 51.6 kg-ru, 1970-re pedig mintegy 58.9 kgr-ra emelkedett. Az ö ;szes húsfogyasztáson belül a húsipar által termelt úgynevezett központi árualap hányada a társadalmi, illetve foglalkoztatási átrétegezodés - az iparban foglalkoztatottak számának növekedése - és a paraszti önfogyasztás csökken''ése miatt már 1965- ben is mintegy 2.5-szerese volt az 1950 évinek és oz a tendencia azóta fokozatosan erősödik. • vz ipar által termelt központi hús árualap szerkezetében is jelentős változás következett be, mert a mennyiségi növekedéssel egyidőben jelentősen növekedett a húskészítmények*fogyasztása. A tőkehús fogyasztás 1950-tÜl 1905-ig 30 %-al, a húskészítmények íogya.-ztása pedig 200 ,..>-al nett /háromszorosára emelkedett/. A husio yásztás szerkezetének ilyen arány—változása egyrészről az igénytik kulturáltabb kielégítését szolgálja, másrészről a munkaigény* sobb termékek fogyasztásának növekedését jelenti és ez a tartós tendencia egvben meghatározza a húsipar termelésének, gyártás és gyártmányfejlesztésének feladatait. a be loldi e látási feladatokon túlmenően az ipar igen nagy munkát végez a mezőgazdasági és élelmiszeripari export terén. A vágóállat, tűs és húskészítmények exportjának részesedése a tárca ossz—expoefajából 50 %, tőkés exportjából 60 % körül mozog. Tekintettel arra, hogy nemzetközi fizetési mérlegünkben nagy jelentősége van a tőkés országokkal folytatott kereskedelemnek, az export-igények kielégítése rendkívül nagy népgazdasági érdek. Ezen export-igények kielégítése azonban az ipartól fokozottabb munkaigényességet és rendkívül fegyelmezett minőségi munkát követel. ‘ q 1 - .1 " ylü v * j M ' ! 1 l J ,i: "áMtt j :p
