Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1970-01-02
• * ttevh/jU/m i j IJjiá'vjí'Il (fSjCo -<1 bK« . Az Állami Biztositó politikai és gazdasági munkája g| az uj gazdasági mechanizmusban /r. Az előző, és egyben első beszámolónkra 1966. nyarán került sor. Ez alkalommal nyújtott tájékoztatásunk ismertetést adott az Állami Biztositó megalakulása óta eltelt időszak eredményeiről, problémáiról, a vállalat szervezeti felépítéséről, a biztosítási munka jellegéről, pártszervezetünk munkájáról és fejlődéséről. A jelen beszámoló a hangsúlyt arra helyezi, hogy az előző beszámoló óta eltelt időszak fő tendenciáiról és a jelenlegi problémákról, pártszervezetünk helyzetéről nyújtson tájékoztatást. ^ A gazdasági reform és a biztosítás A biztosítás minden fejlett árutermelő társadalomban jelentkezik, igy a szocializmusban is. Elemi csapások, balesetek és egyéb váratlan, kártokozó események bekövetkezésekor nyújt anyagi támaszt a biztositás. A biztositó úgy tesz eleget a funkciójának, hogy felméri a vállalt kockázatok nagyságát, ennek megfelelően kialakítja a dijakat, és a biztosítottak által befizetett összegekből pénzalapot képez. Ebből a pénzalapból, a megkötött biztosítási szerződések alapján, téríti meg a biztosító a kárt. A szocializmusban sem csökken a biztositás jelentősége, segítségével kisebb a költségvetésre háruló szociális teher, szükiil a tényleges szükségletek és a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások közti rés, és nő a családok és az egyének anyagi biztonsága. Rendszerünkben az Állami Biztositó teljesiti ezt a feladatot. A gyakorlatban kialakult helyzet következtében funkcióját a lehető leggazdaságosabban látja el. ^ Az uj gazdasági mechanizmus bevezetése a korábbinál nagyobb igényeket támaszt az Állami Biztosítóval szemben. 1968. előtt az állami vagyon biztosítási tilalom alatt állt, az állami vállalatok elemi kárai nyomán bekövetkezett veszteségek pótlásáról a költségvetés gondoskodott, a károk a vállalatokat nem terhelték. Az uj gazdaságirányítási rendszer, amely az áru- és pénzviszonyok tudatos felhasználásán, a vállalatok elkülönültségén alapul, tarthatatlanná tette a korábbi költségvetési kárfedezeti rendszert. 1968. április 1-től szabályozást nyert az állami vagyon biztosítása. Biztosítási kockázatba vontuk az állami vállalatok tűz-, betörés, rablás, casco- és gópjármüszavatossági kárait. A Pénzügyminisztérium Vezetői Értekezlete a közeljövőben fogja tárgyalni a biztositás néhány jelenlegi elvi kérdéseit, köztük az állami vállalatok tűzbiztosításának és a gópjármüszavatosság'i biztositás teljeskörü kötelezővé tételét. Az uj gazdaságirányítási rendszer a nemzetközi biztosítások területén is széle^ sitette tevékenységi körünket. 1968-tól került bevezetésre az exporthitel-biztosítás, és ennek keretében gazdasági, politikai és árfolyamkülönbözeti kockázatokat vállalunk. j0m 11 " ^^ ----——▼ r m
