Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1968-02-22
Jjlfl—Ilin ■ m I I nmmm mrn .......... ■ P-----------------• «jg» a» ** •’m m- 14 - - 15 -nosságban elmondhatjuk, hogy ez kerületi vonatkozásban feltétlenül Az anyagi érdekeltség szintén az egyik legfontosabb — vitatéma. Egyöntetűnek mutatkozott a fokozottabb pozitiv volt, melyeknek hatását az alábbiakban foglalhatjuk össze: ösztönzés elvének belátása, de ugyanakkor felmerült az is, hogy az ösztönző bérezés megvalósításánál hogyan lehet majd kiküszöbölni bizonyos szubjektív tényezőket. ú Sikerült elérnünk, hogy nemcsak a pártoktatásban résztvevőknél, de a dolgozók körében is aktiv érdeklődés mutatkozik a közgaz-Az anyagi érdekeltség ösztönzésének vitájában féltek attól dasági kérdések iránt, is, hogy a bekövetkező munkaerő vándorlás nem okoz-e egyes területeken majd munkaerő hiányt. Propaganda Sikerült megértetni a reform célkitűzéseit, szükségességét, a munkánkban megmagyaráztuk, hogy az ösztönző bérezésnek vállalati önállóság jelentőségét és kellően megvilágítottunk részéppen az a céljra, hogy az eddig íróasztal mellől kiadott létkérdéseket is, mint a tervgazdálkodást az uj mechanizmus létszámkeretek a termeléshez szükséges szintre csökkenjeviszonyai között, életszínvonal-politikánkat, ár - és bérpolitinek, illetve növekedjenek. Dimagyaráztuk azt is, hogy a kánkat. vállalati önállóság az anyagi érdekeltség, az egyéni, vállalati, és népgazdasági érdekek összhangja dialektikus összefüggésben 3/ A pártoktatásban résztveők az ott szerzett ismereteiket igyekezvannak egymással. Ebűen a vonatkozásban a pártoktatáson kivül nek felhasználni vállalati munkájukban is. természetesen a társadalmi szervek propagandája is foglalkozik.- Az életszínvonal -politika főbb vonásai. Természetesen a fentiek nem jelentik azt, hogy minden szinten elértük a propaganda által kifejthető maximális szintet. Nagyobb figyelmet Y°n ^°k SY es®tt aZ e^ctszinvona! várható alakúkellett volna és kell is fordítani a pártonkivüliek felé szóló propaganlásaról. Mind az árrendszerben bekövetkező változást, mind “----------------------------az ösztönző bérezés megteremtését úgy értékelték, hogy azok dában, annál is inkább, mert azoknak jóval kevesebb lehetőségük van, atekutésára^^mfkoV^forad^Y. egy<fS dol£°zók életszínvonalának részint ismereteik bővítésére, részint vitákban való részvételre. Célaiakutasara. Amikor elfogadjak es helyesnek tartják a kiadott életszínvonalra vonatkozó irányelveket, ugyanakkor kérdéseket szerű a szakszervezeti oktatás részére átadni a vonatkozó tapasztais felvetnek, hogy pl. egy esetleges árszínvonalban bekövetkező nagyobb változás nem fog-e kihatni károsan az életszínvonal latokat, alakulására. A vállalatoknál ezen a téren aránylag pozitivabb a hangulat, mert a gazdasági mechanizmus kezdeti S7abc7'ílnn , i u abból indulnak ki, hogy lesz lehetőség magasabb bérek elérésére Párttagsági vonatkozásban elmondhatjuk, sikerült elerni, hogy az és jó termelés révén nagyobb részesedési alap lesz. De azért az egyes problémakörök közelebb kerültek hozzájuk, azokban kiismerik szerveknél félnek attól, hogy a nyuglüja^ YíY TyYYÍő - magukat, sőt egyes esetekben saját vállalatuk területén gazdasági jellegű szesedésben nem részesülő szervek dolgozói, bérezési szem - kezdeményező lépéseket is tesznek, pontból lemaradnak az árszintvonal emelkedéséhez képest. Véleményünk az, jóllehet most már több mint 2 hónapja az uj gazdasági d/ A-gg.2^8^1 propaganda milyen szerepet tölt be az uj mechanizmus bevezetéséirányitás rendszerében végezzük munkánkat, hogy továbbra is szükség nek előkészítő szakaszában van a fentiekben vázolt aktiv propaganda tevékenységre. Az uj gazdasági mechanizmus bevezetésének fontos előfeltételeként jelentkezett a közgazdasági propaganda minél hatékonyabb megvalósítása. Általá) Sb ... ... . . — — „ . ■ - --• - -- •' 4 - • — 8. — — ■ —------—— —
