Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1968-02-22
ijy**..... w — . Wjp--------— » é- 12 -Természetesen az árrendszer kialakulását még nem tartják véglegesnek, annál is inkább, mert propaganda munkánkban a Központi Bizottság novemberi határozata alapján felhívtuk a figyelmet arra, hogy 1968-ban mint egy 1-2%-os árszínvonal emelkedés következhet be. Az árak kialakulásában, főleg a szabad árak vonatkozásában, befolyással lesz a mezőgazdasági termelés is. Meg kell említeni, hogy erősen foglalkoztatta a hallgatókat a lakbér és szolgáltatások árának alakulása. Ez a kérdés ma is fennáll és olyan megoldást várnak, ami nem hat ki az életszinvonalra. A propaganda munkánkban kihangsúlyoztuk és kihangsúlyozzuk továbbra is, hogy a kormány jelentősen figyelemmel kiséri az árak alakulását. 1 .- A centralizált gazdasági irányitás pozitív és negatív oldalai A gazdasági mechanizmus reformja irányelvéből adódan az elmúlt oktatási időszakban sok szó es«tt a centralizált gazdasági irányitás pozitív és negatív oldalainak megvilágításáról. Pozitívnak értékelték a tervszerűséget, vita azon volt, hogy a tervutasítás rendszer megszűntetése után tervszerű lesz -e a népgazdaság irányítása, a fix termelői árrendszert és azt, hogy végső fokon minden termeléssel kapcsolatos kérdést a Tervhivatalban, illetőleg a minisztériumokban gyűjtik össze és ahol segítségre volt szükség, akkor a fenti szervek tudtak is segítséget nyújtani. Ugyanakkor viszont elismerték azt, hogy az (elméletileg) elvileg helyesen felépített centralizált gazdasági irányitás a gyakorlatban távolról sem működött olyan jól, és bizony zökkenők voltak a tervezési munkában is. Egyes területeken (túltermelés folyik), eladatlan készletek halmozódtak fel, másutt pedig voltak hiánycikkek, ugyanakkor nem is volt meg a lehetőség az egyes vállalatok igényeinek a kielégítésére. Elmondották azt is a hallgatók, hogy bizonyos vállalatokkal szemben preferenciák érvényesültek, amelyek nem mindig esetek egybe a népgazdaság érdekeivel. A propaganda munkánk eredményeképpen könnyen belátta a hallgatóság, hogy a centra - lizált gazdaságivá nyitás egy magasabb fokú összetettebb termelés esetén, mint amilyet népgazdaságunk folytat, ahol a termelésnek a 35% -a a külkereskedelemben realizálódik, márt nem irányítható egy vagy két központi helyről.
