Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1966-06-02

í j ''fe l ; 2 4 - fefe - . ^ * /v /’ ’ '4; tóte ‘-'fe ’tó ’ 1 ' tó fii ’ Yfe Yfe 1 > tó tó te wráY'jtóYYM'''' < v 7 i * f- 2 -Ténylegesen jelentősebb a munkaerő mozgás, Több üzen számol­­be arról, hogy nagyobb létszámú sznknásitó tanfolyamot indítottak, amelyekben a segédmunkások szakmunkás bizonyítványt szoroztok. A statisztika szerint özek többsége elkerült kerületünkből, illet­ve fizikai munkakörből, A vizsgált ipari üzemek összes létszáma táblázatunk szerint kö­zel 8oo fővel, ezen belül az alkalmazotti létszám csak 69 fővel csökkent., Pl, a FEG-bon a nem munkások részaránya 1963-ban 19,6%, ' 1964-ben 21,8 %, 1965-ben 26,5% volt. A Labor fölszerelések Gyárá­ban a számlázást és egyéb adminisztratív műnk.; t elvitték a Köz­pontba, do non csökkent ilyen arányban a. létszám. Ugyanitt irják: "a. kapott tájékoztatás alapján a Minisztérium á.ltal engedélyezett 2q fős Vezérigazgatóság helyett, bujtatott létszámokkal kb. 2oo fővel.működik a Ve zérigazgat óság.M Abszolút alkalmazotti létszám növekedés volt pld. az Élelmiszeripari Gépjavító V-nál /89 fő/ a Bo—i Húsipari V-nál /61 fő/ a Fegyver ós Gázkészülékgyárnál /58 fő/ a Magyar Likőripari V-nál /44 ío/ a SZIM Esztorgagépgyár­­ban /27 fő/. Gazdaságpolitikánk állandó előirányzata, hogy az ipari termelés növekedésének legalább kétharmadát a termelékeny­ség növekedéséből kell fedezni. Ez a műszakiak létszáménak növeke­dését, valamint a szakmunkások részarányénak növekedését jelonténé. A.fonti szónok azonban ezt non tükrözik. A szakmunkás Uűonpoulas biztosítást- nem teljesen megoldott feladat, A többnüszakos termelésre való átállás „gyik legfőbb akadálya a szakmunkás hiány. Az üzemek gépparkjai csak 55 %—ig vannak kihasz­nálva, ami alig több, mint egynüszaknak fel 1 meg, /Ez ugyan orszá­gos tadat, de nem sokkal térhet ol tóle a kerülőti helyzet sem./ Rontja a szakmunkás arányt a rakodás és az anyagmozgatás géposi— tésénox® hiányt, is. Ilyen körülmények között nagy az igény a segéd­munkások iránt. A BHV-nal, a Bp—i Vegyiműveknél, az Élelmiszeripari Gépjavító V—nál egyaránt a munkakörülményekre vezetik vissza c. segédmunkás hiányt. Ez arra mutat, hogy szociális indokokon túl gazdasági szükségsze­rűség a segédmunkák fokozottabb gépesítése, a munkakörülmények javítása, ia _

Next

/
Thumbnails
Contents