Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1966-03-17

i. mm * mm

t f • ‘ ^ g’ ’...'• * 1

I I ’ |S ' 'v"' ' '' ■' ' ' '. - :; ' I i, /'

I

12

A PB. tagjainak nagyobb figyelmet kell foröltaniok saját küldő szer-vükben végzett p árt munkájukra. Igaz, hogy a pártszervezetek sem veszik igénybe a kerületi PB. tag saját pártszervezetében felajánlott munkáját, /pl. Gerstenmayer et. Labor./

A PB. ülések légkörét lényegében pozitívnek tartják, a vezetés kollektív, a testületi ülés iskola is, mely nagy segítséget nyújt a munkában. Az ülések menetét,-melyet munkaterv szerint határozunk meg- jónak mondják, a napirendi pontok helyesen tükrözik a helyzetet.

A vitákat színvonalasnak tartják. Helyes az is, hogy a vezetés nem lezárt ügyeket, kérdéseket visz a testület elé, hanem vitára bocsájtja és a PB-re bizza a döntést.

A pártmunka egyes elvi kérdéseivel többet és jobban kellene foglalkozni. Pi. a gazdasági természetű napirendeknél is a pártmunka módszerének oldaláról, a pártraunka eszközeivel történő segítés oldaláról kellene vitatkozni. A tapasztalat az, ho y a PB. ülések néha túlzott termelési értekezletekké válnak és ebből kifolyólag vetődtek fel esek a vélemények.

1

Az a javaslat, hogy a PB. többet foglalkozzon az üzemekben és intéz- I ményekben a párt és gazdasági vezetés egymáshoz való kapcsolatával.

Az elvtársaknak az a véleménye, hogy az együttműködésben egy sor formális "udvarias" megnyilvánulás van és nem mindig az egészséges szellemű, elvi kapcsolat, "zen a téren tartalmi és módszerbeli kérdésekben adjunk több segítséget a pártszervezeteknek.

A kádermunkával kapcsolatosan az a vélemény, hogy az átgondoltság tervszerűség, hiányzik. Torvek ugyan vannak a káderfejlesztésre, az iskoláztatásra, de arra nincs, hogy az iskola elvégzése után mi lesz az illető káderrel, milyen perspektíva van megjelölve számára. Sokszor olyan emberekkel foglalkoznak túlzottan, akik arra • érdemtelenek.

' I

A kerületi PB. hatáskörét a káderek beáJ.litááánál, leváltásánál stb. gyakran megsértik. A gazdasági szervek sokszor keresztül húzzák döntéseinket s végül ho zajárulásunk nélkül állítanak be, vagy mozgatnak kádereket. Fel kell vetni pártszerű modon, hogy a kerület káderhelyzetóért mi vagyunk a felelősek és a hatáskörünkbe I tartozó lúderel feóetto dümtásönket vegyék figyelembe. A káderek nevelése terén kevésbé foglalkozunk olyan fontos kérdésekkel, mint a magatartás, a kommunista erkölcsi normák betartása, az emberi! jellem formálása, stb. Az a tapasztalat, hogy sok kádernél a tanulás sem azért történik, hogy a szocializmus építéséhez többet tudjon adni, hogy jobban menjen a munkája, hanem hogy több fizetést,! egyénileg többet érjen el az életben. Az a tapasztalatom, hogy a ^Lelkesedés alábbhagyott, különösen az 1945-ös évekhez viszonyítva.

Túl nyugodtak vagyunk sok kérdésben, mel^ táptalaja a kispolgári elkényelmesedésnek és ez a kispolgári nézetek eluralkodását ; segíti.

Ezekre feltétlenül fel kell figyelnünk.

üzemi, intézményi vizsgálatoknál a kulturális helyzetet is nézzük meg, és igy komplexen vigyük választott testületek elé.

1 1

i a

f 1

A\ |