Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.14.a/4)

1965-05-13

Sillllll

'

tanonc egy ládára támasztva rajztábláját, a földön térdelbve rajzolt s ennek barátja pedig az ő hátára tette rajztábláját, hogy rajzolhasson.”

Pest-Buda egyesítése után a nagyobbarányú építkezések miatt vált szükségessé az 1884-1 ipartörvény mely a fővárost külön iparostanonc iskolák felállítására kötelezte. Iskolánk uj neve 1886-tol Sz ékesfővárosi Községi Iparrajziskola, célja pedig az iparos segédek és mesterek továbbképzésé.

Különleges értéket és fejlődési lehetőséget biztosított az Iskola oktatásának, hogy az iparra|z- I iskolában nemcsak szakrajz, hanem alakrajz tanítás is folyt. Az általános rajzműveltség ugyanis

Igen termékeny hatással volt a szakrajzi kultúra színvonalára is. A századfordulóig két tagozat működött. A nappali tagozat rajz- és mintázás! tanfolyamokból állt. az esti tagozat viszont a kulon- I böző művészi iparágak szakrajzolási tanfolyamait foglalta magába. 1883-ban költözött az iskola

mai Török Pál-utcai épületébe. 1904-től vezették be a műhelyoktatást, és rendszeresítettek a művészettörténet tanítását. A művészettörténet első előadója Lyka Karoly volt.

A Tanácsköztársaság ideje újra megmutatta, hogy az iskolát politikailag Is helyes pályán tartotta kapcsolata az iparral és az ipari munkássággal. Az iskola tanári kara aktív politikai teve enyseget fejtett ki s több neves művésztanárral gazdagodott.

1937-től rendszeres nappali oktatással bővült s három tagozatra oszlott: muipari szakiskolai tagozat, képesítést nem adó tagozat, illetve szakosztályok és iparos továbbképző esti tanfolyamok.

Iskolánknak már a felszabadulás előtt úttörő szerepe volt mind a művészi ipar, mind a rajzoktatas fejlesztésében. 1880-ig, az Iparművészeti Főiskola létrejöttéig egyedüli fellegvára volt a művészi ipar magasabb szinten való oktatásának. Építészeti, gépipari és egyéb szakrajzoktatast - a műegyetem létrejöttéig — elsőként ez az iskola nyújtott. Az elemi iskolai tanítok rajzi es az iparostanonciskolai tanítók szakképesítésével először az Iparrajziskola foglalkozott. A művészi távoktatás terén is jelentős a szerepe a Marastoni-féle festőiskola megnyitásáig, 1846-ig. Az első művészi lépések Irányításában, a technikai eljárások oktatásában is elen járt. Elég itt Ferenczy stvan szobrász, Markó Károly, Kovács Mihály, Molnár József, László Fülöp, Pállik Béla ma|d Nag>'Balog János, Derkovits Gyula, Nemes Lampérth József. Paizs Goebbel Jenő, Diener Denes Rudolf stb. festők tanulmányaira hivatkoznunk, akik ebben az iskolában kezdtek pályafutásukat.

A rajziskolák tanárai már kezdetben is javarészt akadémiát végzett művészek voltak, működésük középpontjában az oktatás állt. Életművüket híven jellemzi a hosszú ideig tanító Landau Lenard egyik sokat idézett mondása: „Én csupán a köszörűkő szerepét játszom, mely maga ugyan nem vág, de élesít " A néppel egybeforró értelmiség mély hivatásérzetét tanulhatjuk meg munkásságukból.

Nagy célért dolgoztak, a magyar művészet megújhodásáért s lassanként méltó he yet vívtak ki képzőművészetünknek a nemzet életében. Az iskola tantestületében később is sok neves tanar működött, igy Alexy Károly, Lyka Károly. Koós Károly, Uitz Béla, Bolgár Elek, Fulep Lajos Voi Ervin, Kozma Lajos, Nádai Pál stb. Az iskola oktatási rendszerének legfontosabb alapelve kezdetto 1 fogva! hogy minden színvonalú „művesség” alapja a művészet. „Az iparost a szakmájában alig se-* if 1 ^ <* ' , * * V /fel I * , 1,1 V’*''/ ;