Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1965-12-16
y 0 BELSŐ HASZNÁLATRA! TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1965. december 8-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1965. december 8-i ülésén megtárgyalta és fő vonalaiban elfogadta az 1966. évi népgazdasági tervet. A napirendi pont előadója Ajtai Miklós elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke volt. A Központi Bizottság ülését követően a Minisztertanács határozatot hozott az 1966. évi népgazdasági tervről és a tervvel kapcsolatos egyes intézkedésekről. A tervet és az intézkedéseket december 19-én a sajtóban is nyilvánosságra hozzuk. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a párttagságot előbb és idejében tájékoztassa a terv célkitűzéseiről és a lakosságot érintő intézkedésekről. I. Az 1965. évi népgazdasági terv teljesítése a legfontosabb célokat és arányokat tekintve megfelel a Központi Bizottság múlt év decemberi határozatának. Az év folyamán sikerült változtatni a népgazdaság fejlődésének egyes negatív tendenciáin. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a terv végrehajtását az év folyamán több, főleg a kedvezőtlen természeti körülményekből adódó tényező nehezítette. Javultak a külkereskedelmi eredmények. Az ipari termelés túlteljesítéséből származó többletek részben az exportot szolgáló árualapokat növelték. Kiviteli tervünket teljesítjük. Fizetési mérlegünk 1965-ben a tervezettnek megfelelően alakul. Vannak eredmények a termelés és a szükségletek jobb összhangjának megteremtésében, az ipar által gyártott cikkek nagyobb hányada készült a külkereskedelem és a belföldi fogyasztás számára és az előző évinél kisebb a készletek növekedése. A termelés emelkedésének körülbelül 80—90 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. Javult az iparban a munkaerőgazdálkodás. A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma alacsonyabb az előirányzottnál, az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés pedig 4—5 százalékkal nőtt. Még csak kezdeti előrehaladás mutatkozik a vállalati adminisztratív létszám csökkentésében, valamint a nem munkanormák szerint dolgozók teljesítményének növekedésében. Lassú az előrehaladás az ipar műszaki fejlődésében, a gazdaságosság növelésében és a korszerűtlen termékek gyártásának megszüntetésében. Nem történik meg elég gyorsan az új, korszerű termékek gyártásának bevezetése sem. E téren csak kezdeti eredmények vannak. Az önköltség csökkentése várhatóan eléri a tervezettet. A mezőgazdasági termelés a rossz zöldség, gyümölcs és szőlőtermés következtében előreláthatólag 3—4 százalékkal a tervezett alatt marad. Jóllehet az állatállományt száj- és körömfájás is sújtotta, jobbak az eredmények az állattenyésztésben és jók az eredmények a szántóföldi növénytermesztésben is. A búza termésátlaga kimagasló és az ország kenyerét maradéktalanul biztosítja. Bár a szemestakarmányok terméseredménye meghaladja a tervezettet, a megnövekedett állatállomány takarmányimportot tesz szükségessé. A mintegy 20 százalékkal kisebb zöldség, gyümölcs és szőlőtermés áruhiányt és áremelkedést okozott. Az építőiparban javult a munka szervezettsége és körülbelül 6 százalékkal nőtt a termelékenység. A továbbra is fennálló épitőipari munkáshiány ellenére javult a beruházások koncentrációja. A folyamatban lévő beruházások közül a tavalyi 250-nel szemben 340 helyezhető üzembe és az előirányzatnál várhatóan több lakást lehet átadni. 1965-ben előreláthatóan a tervnek megfelelően 42 milliárd forintot költünk beruházásokra. Az értékhatáron felüli nagy beruházások egy részének teljesítése elmarad a tervezettől, jóllehet, ezek többsége kiemelt beruházás és ellenőrzésük a pártbizottságok feladata volt. Jóllehet végrehajtottuk az életszínvonal emelésével kapcsolatos határozatokat (nyugdíj, családipótlék), a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 1964-hez képest változatlan maradt, . „
