Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1963-02-07
i- 4 -- Az élelmiszeriparban nem feszitették a tervet. /Bp. Sertésen 7*7664 mi11. forint lesz a kiiixágx termelési költség, Bp.Marha vágóhídon 1,175 mill. forint Isbz./ A felügyeleti hatóságok termelékenységgel kívánják megoló dani a termelési terv teljesítését.- Elbocsátások voltak a Bp. C8okeládégyárnál, de csak szerződéses munkások. Hiba volt, hogy eljárt a szerződés határideje és igy kétheti felmondást kell fizetni az űzőmnek.- A malmokat népgazdasági szempontból átszervezték. 5 malmot összevontak és ide tartoznak a kerülethez. Ez évben a termelési értékük 6,74 millió lo ez.- A Lóvágő&id átszervezés alatt áll és legkésőbb ez év végén a Marhavágóhidhoz csatolják. Felújítás nem lesz a vállalatnál.- A Bélipari Vállalatnál Jo millió forintos keret van beruházásra. Ki kell fejleszteni a mübél-gyártást. _ átszervezéseknél sok esetben az összevonások után sincs rendezve a probléma. Pl. Gizella Maiénál, a segítés a felügyeleti hatóság dolga.- Az élelmiszeripari üzemek raktárhiánnyal küzdenek, de nincs mód a megoldásra.- A vegyesipari vállalatok tervvel rendelkeznek. Az átszervezésnél problémák azonban felvetődnek. Pl. A Fütéeeeerelő csak telephely máin* a kerben. Később kitelepítik.- A főv. Asztalosipari V. termelési volumene és lét-záma Bognövekedett.- A Pósta Központi javító is átszervezés alatt áll. A jelenleg kialakult formával nem lehet egyetérteni.- A Kiállítás Kiv. V-mak a teljes évi leterhelése nincs biztosítva, elraarád es évbon a mezőg*dasági kiállitáe. /Ormos et. ezt tudták elfr e, miért nem terveztek kevesebbet/.- A Tükör és iiküvegnek ninee rendelése a máeedik ne©' edévet hozták előre.- A Főv. Hangézer pieninóit felfuttatták és most nincs exportjuk.- A Gyapjúnál a kereskedele mhez kell alkalmazkodni. A műszál gyér tie mövekédőben van. 5,l£-ra *•« csökkeni a bázishoz a termelési <rték. A munkaigényesség megnő. Ezáltal kb. 5 millió forintot fognak megtakarítani különböző módon.- A szövetkezeti iparban kb. 2-3 Ü feszítés van a bázishoz viszonyt tra.- A forint és darabszám főleg a textilruházati szövetkezeteknél nm vág .gvbe. A mu}t évi tapasztalatok ie azt bizonyítják, hegy a <iarabszámet túlteljesítik, de a forint értéket nem tudják, mert °lc»óbb árut dolgoznak fel. Általában 4-7 bétig terjedő osztalékot fognak mindem szővetkezetban fizetni, bár forintos tsrmelési értékükst nem teljesitotték.- A kereskedelem az 1962 évi tervét teljesítette. 1963-ra az árualap biztosítva vám. A kerezletek a minőségi konfekció felé tolódtak el. I A bázis és a kereslet viesenya nem jó. ibtalában a tervezés nem kielégia» >
