Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1960-01-28
.............................. ...mii..... ..i m « u*.. - ' — i . .. — i ..mm •» J 2/0 1 Előttünk álló probléma megfelelő számban és minőségben ez évben is kell mozgósítani az egydtemre. Néhány mérnöki szakmánál már a beiskolázásnál nagy nehézségekkel küzdünk. Nem jelentkeznek gépészmérnöknek, elektromérnöknek, felhívom a • figyelmet. Az agrár főiskolákra vidéki mindig alacsony a jelentkezés. I A paraszt gyerekek nem. jelentkeznek megfelelő szájában. v Es azt jelenti, hogy A mi nevelő munkánk valahol megakad. Nem jut el az egyes emberig. Ha ilyen helyesen nyúl hozzá a KlSz akkor lépést tud tenni. Nem kell félni azoktól az üzembe került érettségizett becsületes értelmiségi fiataloktól sem, akik tanillni akarnak, kell segíteni őket az egyetemre. Az .Üzemi ösztöndíjak olyan, dolgok, melyet tanácsaink, üzemeink messzemenően piem merítettek ki. Itt nagyon sokat kell tenni, 'hogy használják. Nem értek egyet és vitatkozom Galambos elvtárssal a gimnáziummal kapcsolatban. A saját álláspontomat mondom ol, mely lehet hogy bevállik, lehet, hogy nem. Nem a KB Tud.Kult•Osztályét. Az igaz, hogy a gimnázium mai formája már nem megfelelő, a vele szemben- állítandó követelményeknek. Sok alkalmunk lesz még ennek a kérdésnek nagyon széleskörű megvitatásában, örülünk ana.vk, “hogy est a KlSz feldolgozta és a Pyrtbizottság"napirend ; tűzte, de kérjük egészítsék ki a felsőoktatási résszel. » 2§iS§8£_®iYEÉí!z_hozzászolásához Beszél az elején Hruscsov elvtárs beszédéről, mely foglalkozik a leszereléssel. 'Azokról az okokról, hogy a SzU ma ilyen javaslatokat tud tenni, H.éti utal arra, hogy annak a hatalmas gazdasági ós ipari fejlődésnek következtében tudták megoldani, amit a SzU elért, hatalmas erőfeszítésekkel eredmóyeket értek el a szakemberkópzésself stb. Ez a téma azért is fontos, mert belső kérdéseink megoldásán kivül igen komoly kötelezettségeink Vannak nemzetközi vonatkozásban a KGST-én belül, a szociális^ országok fejlődésében. Nálunk már ma jelentkeznek ezen a téren az elmaradásnak a jelei. Dieselesitési .-program. A ¥11. kongresszus és as 5 éves terv előre vetíti egy csomó•iparág nagyméretű f jlesztését. elektromosipár és vegyipar, stb. Tervhivatal előterjesztése, elektromosipar, vegyipar‘és gépészmérnökké 'és sokszorozzuk meg._ Ez rögziti, hogy Jenovai elviárónak nincs igaza a segéd és szakmunkásért jelenlegi rögzítésében - automatizálás stb. perspektívája. Elvi kérdés. Lenin: a két rendszer gyrsenye, ki kit győz le. Az iskolai reform perspektivikus tervei nincsenek még jóváhagyva, de feltétlenül ilyen irányban fejlődik. Az érettségi kérdés átmeneti kérdés. A fejlett tőkés országban nincs meg es a probléma ós nálunk sem less idővel. . SJaocliazmus építésében vaui probléma, hogy nagy lépést tegyünk a munkásparasztság körében as általános és a szakoktatás terén - nagyon fontos-. Továbbra sem akarunk lemondani az államapparátus, pártapparatus stb. kiegészítéséről. A vezetőket is éppen a termelőmunkából fogjuk kiegészíteni. Általános és szakmai szempontbői nagyon is fejlett vezetőkre vön szükség. Ha nem igy lenne akkor a kongresszus referátumai, hozzászólásai nem hangsúlyozták volna az esti iskolákat. Nem véletlen, hogy a humán gimnáziumok nagyobb része leány, ^zzel nem m ndoffi helyes az arányszám ipari területen. De amire a humán gimnáziumok képesítenek természetszerűleg hozzák a lányok vonzódását, de es is átmenet ha figyelembe vesszük a z iskola reformot. Ami a szakraásitásra .eszi az irányt', az élettel való összekötését a humán gimnáziumoknak is. I | T $ ______________________ I■ . . ______________________________________________
