Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1959-02-13
—————— é- 11 -tudja megfelel-en segíteni és ellenőrizni az alapszorvek munkajau. A kollektív vezetés nem kielégítő. Ugyanis a munkák zömét meg minőig a párt titkár ok, vagy legfeljebb 1-2 vezetőségi tag végzi. A mum.k Összehangoltságát nehezíti, hogy annak dacarc, hogy_a pB.-nek v^n munkatorve, az alapszervezeteknek nincs. Ez a VB* hibája is, mert igy az elgondolások nem azonos sikerrel futnak. A munkaterv ős c. cél— " tudatos munka hiánya foltőenően ütközik ki a 3#-as alap-szervnél, ahol tscm taggyűlésről, som vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet nem Vezetnek, határozatok nem születnek, vagy ha születik is -jegyzőkönyv hianyaban— annak végrehajtásának ellenőrzése nem történhet meg. Nagyjából «z I r helyzet a többi alapszerveknél .is. Az egyik legnagyobb a.lu.pezorv- 1,1 nek a 3»-as alapszervezetnek munkáját még nehezíti az is, hogy a % 1pártvezotőségi tagok különböző -egymástól igen tavoleso - munkahelyeiken vannak, érintkezésük, igen nehéz, elmerül, hogy erre az alapszerfvezetre egyáltalán ilyen formában szükség van-e. ár te söpört értekezlet eket a taggyűlés előtt rendszeresen megtart jak. I'tt ismeT^'é^b'i'K"7zokat á szempontokat, amelyekkel a taggyűlés foglalkozni fog. A pártcsoportok területileg általában helyesen vannak elosztva. A taggyűlések után a pártcsoport értekezleteken ^kiértékelik a taggyűlést. A taggyűlésükön a tagság 6o-7o /-a vesz reszt átlagosan. A felszólaló /4-5/ rendszerint ugyanazon személyek. J)9k g&.uuL úgy anc.z0kat a hihákai jísJlVétik .. fel., araely ek gazdásági vonatkozásunk és amelyekre sem választ, sem mégolyig g. hp.fi1 ATSpsiíorvi VézetŐsoü tagok "os ‘pSrtcKti? '.k felvétik, hogy a ho~vógl hajrá, az anyagok nem kellő időben való biztosítása, a folszersza.nozás, a normák us ezzel kapcsolatos bérfeszültség nngy részben gátoljuk a politikai munkát. Gátolja a pártmunkát az is, hogy egyes elvtársak párt és társadalmi munkával túlzottan levonnak terhelve. Megkell szüntetni, hog? a pártcsoport értekezleteken csak a. taggyli| les értékelésére legyen összehívó és a pártcsoport a maga területen több más politikai kérdéssel ne foglalkozzon. 0?ártupités: munkáját a párttagság és néhány funkciónárus voleiaénye 'd 1'ápjárT Vx0qÍja, hogy nem foglalkoznak eléggé _a volt ^becsületes MI)P. tagakkal, azokkal nem beszéltek elzárkóztak tőlünk meg az egyszerű munkásoktól is akik ma. már világosan látják apport helyes politikajat és közelednének is a párthoz, azonban egyes párttagok kőzett ol.p.n helytelen nézet alakult ki "ha eddig ina jöttek nem ereemos velük foglalkozni". Egy másik gátló körülmény az, hogy a tömemezervezetek —elsősorban a szakszervezet- nem tölti be a transzmisszió ^szerepet a, pártépitéssel kapcsolatban, jellemző a p.ártépités munkájára 1958-ban a dolgozók létszámához viszonyítva mindössze 16 tag ez a fizikai ; munlcáslé-tszám 1 /-át sem teszi ki és tagjelöltet vettek fel. / .Art éo a-'ter.a. együttműködése által .bán megfblwlonek ;mV. .tó, Ugyanezt nem lőhet elmondani a szakszervezettel^ való kapcsolatra, mert az Uzeiáibiz011sági elnök, egyes üzemibizottsagi tagok és műhelytitkárok gyenge munkája nem megfelelően hatott ki az együttműködésre. 1 I • I Á■ iSl—a dolgozók ismerik. Komoly hiba az, hogy..rendszerint nem az agitációs munkán keresztül, hanem a sajtóból. Aelvetik a dolgozók, hog? az üzemi szabad pártnapokat jobban kell-no Ca I 1 ■** ^_ 1
