Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1958-06-06
r ! 1 Ate'"’ • rt, (V Ez nagyon veszélyes lolog. Végül nem tudnak az emberek tisztán látni, mert nem tudják kinek van igaza. Nem beszélve arról, bogy legnagyobbrészt ilyenekből születnek aztán az intrikák. Tehát a viták alapján azt lehet megáilapitnai, hogy a szektáns néő zet terjed el, ahelyett hogy leszerelés előtt állna. A reyiziónista nézeteket még a Lámpagyárban is meglehet találni. Azt mondják, hogy mennyivel könnyebb lenne, ha Erdély a mienk volna, mert akkor ennyivel és annyival könnyebb volna stb. Ezeket a nézeteket nagyon nehéz leszerelni. Tehát a nacionalista és reviziónista nézet meg van ha nem is nyíltan, de megvannak. Sőt még van eset, amikor hivatalosan ig megnyilvánul. Az aitiszemitizmus még a párton belül is megvan. Ezt mi máf többször megtárgyaltuk és elismerik, hogy meg van az ellenszenv,bér helytelen, de megmagyrázni nem tudják. F lüti a fejét de el is tűnik. Tapasztalat az, hogy amikor napirenden van nem igen beszélnek ró^la y de utána annál többet. A propagandamunkával kapcsolatban az a tapasztalat, hogy ez igen jó dolog. Amikor különböző nézetek merülnek fel, akkor inkább 1-2 órával tovább kell vitatni a kérdést, de feltétlenül tisztázni kell azokat, hogy a tisztánlátást elősegítsük. Nem be® élve arról, hogy érezzék is a taggyűlés résztvevői, hogy kaptak is valamit a vita során. Erre nagyon jó és hálás az agitációs munka, illetve a propagandamunka. te Itt van pl: a Franáia kérdés, ezt is úgy tárgyaltuk ki, hogy amikor a cikk megjelent, összehívtuk az elvtársakat és megtárgyaltuk, leszögeztük, hogy a felvilágosítómunkát hogyan visszük az üzemekben, ahol esetleg ezt a kérdést nem értik. Vagy pedig a Jugő kérdést. Itt sokan nem láttak tisztán és még most sem látnak. Ezeket nehezebb is megmagyarázni, mert ezzel kapcsolatban szektáns nézetekkel vannak tömitve az elvtársak. Feladat elsősorban az, hogy az emberekből a szót kihúzzuk, ne maradjanak bennük azok a kérdések, amelyeket nem látnak tisztán. Ne szabad hagyni őket rágódni , nem szabad hagyni, hogy a szó bennük maradjon, ügy kell őket nevelni, hogy mindent megmerjenek kérdezni feltétlezések nélkül. Nálunk a dolgozók megmerik kérdezni ha valamit nem látnak tisztán. RegÓ3 elvtárs: Megkérdezi Bozsik elvtársat, hogy ezek fizikai, vagy adminisztratív dolgozók, akik felvetik a tisztázatlan kérdéseket**? Bozsik elvtárs: Fizikai dolgozók. Pl. felvetették a Jugókérdésnél azt, hogy"lám Rákosinak mégiseaak igaza volt. Jól látót az öreg! stb. Nem volt az buta ember, jól tudta ő, hogy a Jugók láncos kutyák stb." Forgács eÍvtárs: A jelentést jónak tartom, mert messze túlszárnyalja a jeltntés kereteit, shinte tudományos alapokon nyugszik. Szerintem hiba az, hogy a jelentés is összekeveri a különböző nézeteket, a szektánsat, a rivziónizmust, az antiszemitizmust, és szerintem a pártsajtó is ebbe a hibába van már hónapok óta. Szerintem a asviziónizmusnak az ellentéte a dogmatizmus,szerintem a reviziónizmus a párton belül nem elhajlás, hanem egy ellenséges elmélet. A jobb ós baloldali elhajlás egy kommunista betegség. Tehát felvesz egy olyan hibát, ami nem a pártra jellemző. A szektánsággal szembeáll a liberalizmus. Tehát nagyon kell vigyázni, hogy ezeket a f dolgokat ne keverjük össze. Erre azért kell vigyázni, mert ez egy elvi anyag és ebbe nagyon bele tud kapaszkodni az ellenség. Azt látjuk, hogy a baloldali elhajlásnak inkább a munkások között van talaja, mig a reviziónizmus egy jobboldali elhajlás és inkább a polgári rétegben van talaja. Azt mondják, hogy ezek a kispolgári gyökerekből erednek. A liberalizmus is inkább a munkásság részéről tapasztalható. Emrt az l a munkás,aki részt vett a kapitalizmusból, az azt, móndja, hogy mi nem bánhatunk velük úgy,mint ahogyan ők bántak velünk. Nem ártana, ha ezekkel a kérdésekkél többet foglalkoznánk, mert bizony még mi is vagyunk néha úgy, hogy egy egy kérdést nem értünk, hát akkor az egyszerű dolgozó hogyan értse meg.? Pl* nem érti az értelmiség, hogy miért áll vele szemben a munkásosztály, l_____________________________________________________________________________________________________________________ é