Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.14.a/4)
1958-04-25
\ w / A. } ti — lo— öegtárnyalták a i ,Halat létszám kérdését., stb. Az összetétel is kedvezi volt ott * a lol üzemi tanácstagból 60 fő szakszervezeti tag, éa 33 nírttag van. //gyakorlat azt mutatja, hogy az zemi ténáco negyed: évenként ha Ülésezik, azt mm mindenhol jól oldják meg. Van, ahol ad. hoc. havonta négyszer is, van ahol negyedévenként, az utóbbi esetben előfordult, hogy 8 napi rendi pont volt* üzemi rc-unkaverseny, nyereség-. részesedés, munkarend megállapítása, termékek időben való kiszállítása, özámázási kérdések, stb, Általában az üzemi tan Ácsok első időszaka azt mutatta, ho y egyre inkábl kább a konkrét üzemi kérdésekben oozitiv helyet foglalnak el az egész területen. fi!i nehezíti'meg az üzemi tanácsok munkáját? A vezetők részéről nincs biztosítva, hogy komolyan veszik-az zemi tanácsok működését, hanem felesleges szervezetnek tartják. Nehezíti még a munkát r hogy semmi negiteéget nem kaptak a felsőbb szervektől pl. szakszervezet. Az üzemi tanácsok munkájának beindításához igen fontos, hogy mennyire kapnak támogatást a SZOP-tól a jelenje gi munkának a viteléhez. Az egyik üzemi tanács lésen & SZOT ás a szakmai f.zakszervezetek képviaei teltették magukat ez jé volt, mert erősítette az üzemi tanács tag okaién a szeköznrvezeti funkcionáriusokat, igy munkájuk sokkal aktívabb, felvetődik egy olyan gondolat, hogy a ártszervezetéknél is van irag hibás nézet. Az üzemi tanácsokat egyeó kampány feladatoknak lehet felhasználni, l.s .április 4, Május 1, stb. Amáolk veszélyre is fel kell hivni a figyéloafc, hogy az üzemi tanács lés lezárása után elvesztik az ellenőrzést, nem foglalkoznak vele. Az igazgaté részéről van , hogy az üzemi tanács véleményét elfogadja éo utána változtatnak rajta, / ilyen pl, a ny ereségrér. zened éo kérdése, d&rhavágóhid • / főbb megértés lenne, ha az üzemi tanács által fölvetett problémára felsőbb szervekkel levelezhetnének. Per®2e ha erre válasz ne® érkezik, az kedvét szegi a tanácstagoknak, fölmerül4az üzemi tanácsok részéről, hogy hiúba van valamiről helyes véleményük, mert legtöbbször az igazgat akarata érv érj! énül. A dolgozok véleménye az üzemi tanJc sokról* ma mar mgint min, mint a kezdeti időszakban, amikor mi’ti/ltakoztunk, hogy csak’a nyereségrészesedéssel foglalkoznak. Ott , ahol j'1 ny íltak hozzá, ott maguknak io alapot szereztek a dolgozók előtti megbecsülésben. A dolgozók várják és igéiyllk a további*jó munkáját az üzemi tanácsoknak, felmerül, hogy kevés a segítség, amit az üzemi tanácsoknak adnak a fölsőbb szervék. Helyes lenne, ha tanácsülésen esetenkénti mégjelsnÓBék. Továbbá az, hogy a minisztérium felé is számot adhatnának, feltétlen eredméry esebb lenne a munkájuk. Jóirányu kezdeményezés az üzemi tanácsban létrejött szakmai csoportok létrehozása. Bár a műszaki csoportok kezdeti stádiumban vannak, eddig 1- 2 helyen van csak. Az üzemi tanácsok'sem gazdasági, nem politikai vonalon ne® érik el a megfelelő szintet, A pártszervezetek is elhanyagol,jrik a velük val foglalkozást. Az üzemi tanács tagok kötelesek, az Ülés napirendjéről értesíteni előre a dolgozókat és az ülés után pedig beszámol ni a do gőzóknak. A gazdasági vezetők részéről van mór olyan hiányossá hogy nem tudják közös nevezőre hozni, hogy a vezetők éo a dolgozók közös véleménye érvényesüljön. Az üzemi tanácsok munkájút sok helyen nem tudjik ilyenformán érvényesíteni. A Végrehajt 'bizottság foglalja össze, hogy hogyan foglalkozzanak a jöv illetően az üzemi tanácsokkal. Meg van a kommunista csoport /frakció/ is ezt mint gondolatot veti fel. Pl.* a szakszervezetekben lévő kommunista csoport az zeml tanácsába bevinni. u \ A/f ! . * __ - — -— - - - •- - ■ - —..............................- - — ———————
