Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1988-01-19
/ i i s- 3 -Az első összefügg szocializmus-felfogásunk változásával. A szocializmus felfogás döntően meghatározza, milyen politikai intézmény-rendszert tartunk ideálisnak, azaz a központi kérdés - a hatalom gyakorlása milyen módon történik. Jelen politikai rendszerünk felépítési és működési sajátosságainak az alapjai az 50-es évek elején alakultak ki, s egy akkori szocializmus - felfogás intézmény berendezkedési modelljét tükrözik. Néhány gondolatot erről a modellről egy kis kitérővel: E modellnek ,az egyetlen létező szovjet modellnekkritikátlan alkalmazása volt az egyik oka az 50-es évek válságának. Kialakult egy abszolutisztikus politikai döntési modell és gazdaságirányítási rendszer, melynek az alapelve az volt, hogy a párt egy igen szűk vezetése megfelelő elmélet birtokában egyedül hivatott a társadalmi haladás vezénylésére, az emberek szükségleteinek - az egyéni és a társadalmi érdek egybeesése alapján történő - kielégítésére. E felfogás következményeként a párt és az állam funkciói összeolvadtak; a vezető személyiségek mindenhatóvá váltak; a vezetés nem tartott igényt a társadalmi ellenőr zésre, a társadalmi szervek érdekközvetitésére, az egyéni-állampolgári kezdeményezésre. így pl. jelentősen visszaszorult n népfront-mozgalom, a szakszervezeti érdekképviselet. Az ellenforradalom leverését követően, elsősorban a működési folyamatokat tekintve lényeges változások történtek, de az alapintézmények helye és szerepe sok vonatkozásban ma is azt a modellt tükrözi, ami az 50-es évek elején alakult ki. Azóta történelmi léptékű fejlődést értünk el, mely részletezés nélkül úgy fejezhető ki, hogy a szocializmus építésének magasabb szintjére érkeztünk, erőteljes uj kihívások érnek bennünket,cö e tényezők a hatalomgyakorlásban is a fejlődés uj koncepcióját kivánják. A hatalomgyakorlás korszerűsítésének másik indoka a szükség. Ez adódik abból, hogy a 60-as évek végén elérkeztünk a gazdasági-társadalmi fejlődésben korábban egyaránt magas növekedési ütemet lehetővé tévő extenziv növekedés határaihoz. A mennyiségi tartalékok kimerültek, a gazdasági stagnálás jelentősen lassította a társadalmi élet valamennyi szférájának fejlődését. A súlyos gazdasági nehézségek, a társadalmi-politikai feszültségek, a párt munkájának gyengeségei - az egész társadalom gj| . I1_____________!L ! r ....— *• i L ______________________________________ i________________________________________________ - - ■ ' • -..................................- - - -*•................- - - — :—7.-----7-------------------- ---------
