Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
egymástól sok tekintetben független szférában zajló tevékenység. A gyakorlat kifejezést itt a műszaki fejlesztési tevékenységnél sokkal tágabb értelemben használom. A gyakorlat ösztönözheti, előrelendítheti vagy éppenséggel megbízásokkal befolyásolhatja a tudományos kutatást, ám eZ„°nak°an, a maga szabályai szerint működik, és kívánatos is, hogy igy működhessen, mert csak így képes eredményesen megfelelni alaprendeltetésének, a valóság megismerésének és formálásának. Ez különösen a társadalomtudományok és a politikai gyakorlat kapcsolatában fontos, ám olykor nehezen érvényesíthető, könnyen megsérthető követelmény mind a politika, mind pedig a tudomány részéről. Ezért mindenképpen kívánatos annak a politikai irányvonalnak a töretlen, erősödő folytatása, amely a fentieket tudomásul véve, a lehető legnagyobbra növeli a tudomány önállóságát. A tudományok művelőinek, intézményeinek, a Magyar Tudományos Akadémia és más szervezetek szakértői testületéinek a párt és a kormány felelős tanácsadóiként, a döntés-előkészítés részeseiként, de egyben kritikusaiként kell működniük. Erre a párt és a kormány nemcsak hogy igényt tart, hanem ezt ösztönözni is kívánja. Ugyanakkor a legjobb feltételek között is szükségszerű a súrlódás, a meg nem értés az ismerettermelő és az ismeretalkalmazó szféra képviselői között. Ennek egyik oka lehet, hogy nagy az időkülönbség a gyakorlati igények megjelenése és a tudományos eredmények rendelkezésre állása között. Szerepet játszhat még a súrlódásban a gyakorlati és az elméleti problémamegfogalmazás eltérése, ami mögött nemcsak a gondolkodási szempontok és az érvelésmód magától értetődő különbségei, hanem sajátos érdekkülönbségek is meghúzódhatnak. Az időkülönbség sokszor csak annak a megjelenése, hogy a tudományos eszméket és ismereteket a felhasználó közeg valamilyen okból nem képes azonnal befogadni, vagy hogy az ismeretek maguk megkésve jelennek meg. A problémamegfogalmazás eltérése pedig arra vezethető vissza, hogy a tudomány - a maga szükségszerűen elvonatkoztató módján - általánosan érvényes, gondolatilag megtisztított összefüggésekkel dolgozik, maga a gyakorlat viszont sok reális összefüggéssel számol, amelyeket mind-mind tekintetbe kell venni, s méghozzá nem általános, hanem egyszeri, konkrét valóságukban. A legsokoldalúbban felkészült tudós vagy tudóscsoport is egyfajta leegyszerűsítéssel kénytelen kezelni a problémát, míg az alkalmazónak szükségképpen a gyakorlati és a politikai szempontokat egyaránt ^ figyelembe kell vennie. A problémamegfogalmazás, az ezt követő altér- ** natívakiválasztás, majd a cselekvés felelőssége a gyakorlatot terheli, legyen annak megszemélyesítője politikus, vállalati vezető vagy technológiafejlesztő mérnök. Ezt a tudomány művelőinek világosan látniuk kell. A hazai tudományos kutatás általános színvonala, eredményessége nemzetközi összehasonlításban - számos területen - jónak mondható, azonban jelentős különbségek vannak a teljesítményekben az egyes tudományágak között. Kimagasló eredmények születtek többek között a 21
