Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
5. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS HAZAI FOLYAMATAIRÓL A hazai gazdaság műszaki színvonalában is megnyilvánul az a tény, hogy Magyarország gazdaságilag a közepesen fejlett országok sorába tartozik, A műszaki színvonalat - természetesen - nem lehet jellemezni olyan átfogó mutatószámokkal, mint például a munka átlagos termelékenysége vagy az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagysága, még akkor sem, ha ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ezen gazdasági mérőszámok és a tudományos-műszaki színvonal között szoros összefüggés van. Több mint három évtized dinamikus gazdasági növekedése azt eredményezte, hogy a közepes fejlettség átlaga mögött a műszaki színvonal erős differenciáltsága húzódik meg. Az ipari üzemekben a legkorszerűbbnek számító eljárások, gépek és berendezések mellett - amelyek gyakorta kihasználatlanok - ott vannak a régi, korszerűtlen technológiák, elavult gépek és idejétmúlt termelésirányító módszerek is. A gyártási eljárások színvonalának polarizáltsága nemcsak egy-egy ágazaton, hanem sok esetben egy-egy vállalaton belül is megmutatkozik. Általános az az ellentmondás, hogy a beruházások ugyan korszerű alapberendezéseket eredményeztek, de ehhez elmaradt a kiszolgáló, kisegítő folyamatok korszerűsítése, ami erősen korlátozza a termelés versenyképességét, az önmagában korszerű alapberendezések hatékony működtetését, hiszen a teljes rendszer teljesítőképességét mindig leggyengébb részrendszere határozza meg. A mezőgazdaság az alapvető termelési ágakban világszínvonalon álló hozamokat létrehozó munkaeszközökkel, kemikáliákkal és termelésszervezési eljárásokkal termel, azonban egyre több gond forrása az, hogy a jelenlegi világpiaci helyzetben a termelés költségszintje magas. Ez ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy a technikai korszerűség nem értelmezhető önmagában, a termelés hatékonyságától elvonatkoztatva. A VI. ötéves terv eddigi időszakában népgazdaságunk megfeszített küzdelmet folytatott a külgazdasági egyensúly javításáért. A gazdaságirányítás a figyelmét - érthetően - elsősorban az egyensúlyjavítás feladataira összpontosította, és a terv összefüggésrendszerében, valamint a szabályozásban ennek adott prioritást. Természetesen a gazdasági egyensúly biztosítását és javítását első helyre állító gazdaságpolitikai irányvonal számára is világos volt, hogy a műszaki fejlődés meggyorsítása nélkül nem tudjuk az egyensúlyjavítás folyamatát tartós alapra helyezni. A műszaki fejlődés felgyorsulása azonban eddig nem következett be. Ma már általános az a felismerés, hogy a műszaki fejlődés nem kielégítő előrehaladásának alapvető okai társadalmi és közgazdasági viszonyaink egészében keresendők. Ezért a műszaki fejlődés felgyorsulása is elsősorban a közgazdasági környezet olyan változásától várható, amely az eddiginél jobban ösztönöz és kényszerít a műszaki fejlesztésre, és amely az eddiginél jobban segíti a tudást, a teljesítményt, a kockázatvál-15
