Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1987-03-17
2. A TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI FEJLŐDÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI A világgazdasági helyzetben bekövetkezett változások általában a műszaki fejlesztés felgyorsulásához vezettek. Az 1973-ban bekövetkezett olajárrobbanás a világpiacon a nyers- és alapanyagárak átmeneti felértékelődését eredményezte. Az energiahordozók és alapanyagok árának emelkedésével csak a fejlett technikát megtestesítő, kutatásintenzív termékek árai voltak képesek lépést tartani, a műszakilag közepes színvonalon álló áruk világpiaci ára viszont leértékelődött. Ez utóbbi Magyarországot is érintette, exporttermékeink nagyarányú cserearányromlása részben erre vezethető vissza. A fejlett ipari országok kormányai hamarosan felismerték, hogy az új világgazdasági helyzetben a csúcstechnikák jelentősége erőteljesen felértékelődött. „A kutatás- és fejlesztésigényes, bonyolult termékek exportja ugyanolyan fontos számunkra, mint Szaúd-Arábiának az olaj" - fogalmazta meg az amerikai kormány. „Az új világgazdasági helyzetben az innováció abszolút fegyver” - hangoztatta a francia gyáriparosok szövetsége. A műszaki fejlesztés felgyorsulása az utóbbi öt évben gyakorlatilag minden iparilag fejlett országban a kutatási és fejlesztési ráfordítások növekedéséhez vezetett. Ezen belül az állami ráfordítások aránya az összes ráfordításon belül növekvő tendenciát mutat. Ez a központi akarat erősebb érvényesülését mutatja, amelyet az állam további kedvezmények - elsősorban adóelengedés, kedvezményes hitelek, rizikóvállalás - révén tovább erősít. A tudománypolitikai kérdések az állami politika középpontjába kerültek. Általánossá vált a felismerés, hogy az egyes országok nemzetközi gazdasági és politikai súlya hosszú távon a tudományos eredményektől és ezek gyakorlati alkalmazásától függ. Az iparilag fejlett országokban új társadalmi konszenzus van kialakulóban, amely a műszaki fejlesztésben látja a gazdasági és társadalmi jövő alapjait. A világpiacon már ma a technológiák versenye folyik, a piacok jövőbeni felosztását az új csúcstechnológiáktól várják. Ezek a következők: biotechnológia, mikroelektronika, energia-, anyag-, munkaerő- és tőkekímélő új gyártástechnológiák, a számítógéppel segített tervezés és gyártás, a rugalmas automatizált rendszerek, az informatika. A felsoroltak közül az első kettő (biotechnológia, mikroelektronika) az iparilag fejlett országokban az összes kutatási és fejlesztési ráfordítás 45-50%-át köti le. Az iparilag fejlett országok műszaki fejlesztése 85-90%-ban az iparra koncentrál. Ezen belül a fejlesztés nagy favoritja a gépipar. A technika eddig a nehéz fizikai munka alól szabadította fel a munkásokat, a jövőben azonban „más emberi funkciókat" is átvesz; mentesíti a mérnököket a komplex folyamatok közvetlen vezérlése és irányítása alól. 7 !_________________________ n_________________________________________
