Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.14.a/3)

1980-03-13

r ' " ' ’ ’ - ♦i - 5 -A hatékonyság növelése nem csak termelési kérdés, hanem o.z Állami Liztositónál is lehet fontos feladat. A termékszerkezet alakításával kapcsolatban; az nllami Biz­tosító módozatai megfelelnek a lakosság igényéinél:. Tevékenységüket vizsgálva ellentmondás keletkezett az igény és a bonyolítás között. A lakossági biztosítások során széles rétegekkel találkoznak, a jó, vagy rossz bonyolítás nagyban hozzájárul a politikai közhangulathoz, ezért az ügyintézést gyorsítják, fejlesztik. Az áremelések után a biztosítások emelkedtek,_ehhez jelentősen hozzájárult az, hogy országunkban szilárd politikai helyzet alakult ki. _ . A pártvizsgálattal kapcsolatban /6 évvel ezelőtt, az v. oteves terv indításainak körülményeiről/, az akkoiú akadályok elhá­rulták, s minden lehetőség megvan, hogy nyugodt politikai lég­körben, jó gazdasági munkát lehessen végezni. _.hhez a kerüle­­ti pártbizottság is nagyban hozzájárult. Zágon Ernő elvtárs: Az Irányelvekkel kapcsolatban szólt, ezen belül a munkásosz­tály vezető szerepér61. idomulásnak tartja azt a megfogalma­zást, hogy a munkásosztály vezető szerepe érvényesül. Azért, mert ez igazán csak álékor lesz érvényes, ha a munkásosztály­ban tudatosodik. Jelenlegi nehéz helyzetünkben sok negatív ha­tás érvényesül, így a közélet iránti, a társadalmi tulajdon iránti közöny, a műnk á s p ályak iránti taszító maga tartás, nega­tív új értékrendszer kialakulása, mely a munkásság kistulaj­­don rendszerében jelentkezik. Ennek okait véli felfedezni az egymillió ingázó és háromszázezer munkásszálláson élő dolgo­zó jelenlétében. Ezek jó része kisárutermelő is. ok a munkás­osztály egységes tudatához nem, vagy negatívan járulnál: hozza, liehezn hozzáférhetők a párt, a párt politikája számára. Nem kötődnek a munkásosztályhoz, de már a kistermelőkhöz sem, bizo­nyos "lumpen" elemeket visznek a tiszta munkásosztályba, szin­te a kiszámíthatatlanság jellemző rájuk. Ez az üzemi partszer­vezetekre feladatot ró. mérjék fel ezeknek a közösségekbe nem tartozó rétegeknek a helyzetét. A másik kérdés a cigánykérdés. 35C.CGO él hazánkban. Remo .grá­fiai görbéjük nem azonos a többiekével, az problémákat vet fel. Nem lehet figyelmen kívül hagyni helyzetüket. Eléitéleteink van­nak, cigányellenes hangokat lehet hallani, az a tényező felszült­­ségforrás lehet. Ennek a kérdésnek szerepelnie kellene a íj ha­tározatában. A vállalatok fokozottabban foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, hogy minél elubb tudjanak asszimilálódni. Jókat fejlődött a szocialista demokrácia. Azonban az érvényre juttatását, funkcionálását egyre-másra akadályozzák a negatív jelenségek, így a dzoentrizmus, neodzsentrizmus, s ez mar egy­re inkább eléri a pártot is. Terjed a rokoni kapcsolat, a kéz­kezet mos, a kiskirályoskodás. Ezeknek a jelenségeknek objek­tív okai vannak, melyeket olykor mi hozunk létre, azzal, hogy hosszú távú feladatain]: meghozatalánál nem mérjük fel az eset­leges negatívumokat. I I 1 I ; I I 1 1 | ‘ M 1 (c j I illlliljj / _______*------­­­- K- - ----- - ■- - - - • - - - ——- - - - -■ -- « - - ----- - "‘""‘Vfa.l. —

Next

/
Thumbnails
Contents