Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1978-05-09
i •>- 7 -Több határozatban foglalkoztunk e témakörről /tudománypolitikai, közgazdasági szemlélet, oktatási, ipari tanulók/, illetve készitjükelo azokatyifjúság eszmei- politikai helyzete, nemzetközi politikai agitaciós munka/. Eredményeink mellett azonban még téves nezetelc pl.: tömegszervezetek pártirányitása kérdésében - KISZ, szakszervezet, ill. átjelzések alapján súlyosabb esetek is előfordulnak /termelési tanácskozásra még párttagok sem mennek el, mert választ nem kapnak,; munkabeszüntetés munkavédelmi előírások *görögkereszt a postásoknál/, amik jelzik a párt tagjainak közömbösségét, ezért a harcosság, a politikai érzékenység fokozásának fontosságát /fokozza ezt a hatalommal való visszaélés, a párt vezető szerepe, szövetségi politikájának meg nem értése is tapasztalható/. Összességében tehát bár van fejlődés, de az még nem elég tudatos, eredményes. J 4#/ A párt vezető szerepe tovább erősödött, befolyása is, korszerűsödött a kerületi partmunka, javult a tömegkapcsolat, a munkastílus. A pártbizottság által irányított alapszervezetek többsége egységesen fejlődik, a vezetőszerep erősödése döntően rajtuk keresztül mérhető. A kerületi PB az alapszerveasfcekre épit, tapasztalataik felhasználása fontos. Az együttműködés és koordináció fejlődött, a különféle szervekben dolgozó kommunisták munkájára nagyobb ^hangsúlyt fektetünk. A tömegkapcsolat a kerületi szervek munkája által közvetetten jobban fejlődött. Közvetlen kapcsolatok a kerületi demokratikus pártiérumok kifejlődésével párhuzamosan, a helyszíni tapasztalatszerzéssel erősödnek. Nem elég széles még a rétegpolitikánk. A kádermunkával sokkkai intenzivebben foglalkozunk, a tervezés javult, a tervszerűség nem. A vezetők politikai felkészítése, határozatok ismerete, érvényesitése nem megfelelően biztosított, i Több kerületi szintű vezető káder alkalmassága vetődött fel. A párton belüli nevelés nem elég jó, bár a tagkönyvcsere segitett. A kapcsolat taggyűlésre szorítkozik, a pártcsoportok beszűkültek. | A kerületi pártépitési- nevelési terv egyik lehetőség, az alapszervezeti munkastílus fejlesztésével út, amelyik elvezethet a munkások, munkásfiatalok közé, oldja a feszültséget értelmiségi területen, de mindehhez a szövetségi politika komplexebb értelmezése kell. A^budapesti pártmozgalommal együttt fejlődtünk. Az információáramlás a kerület és a BPB között kölcsönös, felvetéseinkre választ kapunk, igényeinket, javaslatinkat fogadják. A BPB pedig je; lczte a KB fölé, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban sok kérdőjelre vár választ a budapesti párttagság. Budapest kiemelt je- I lentőségü, gondok: korszerűtlen termelés, munkaerő, lakáshelyzet /nyugdíjasok, fiatalok/. Nem kívánatos jelenségek elleni fellépés /harácsolás, önzés/• Lassú a főváros szelektív-intenzív fejlesztése. Elmaradás a lakásépítésnél, azok kapcsolódó beruházásainál. Kevés a vita ideológiai kérdésekben /közművelődés, munkásmüvelődés/. i Pel kell mérni a távlati szalcemberszükségletet. Tovább kell fejleszteni munkastílusunkat /káder, tömegszervezeti munka/, egymással törődésünket, látszat aktivitás ellen fellépnünk. Tehát vita, útkeresés /a BPB ülésén Í3/ a továbbfejlesztés lehetséges módjaiban, a végrehajtás feltételeiben. 1 AÁ I j i
